Tudja, hogy mit jelent az az elkötelezettség, amelynek szellemében a katona, ha kell, élete árán is megóvja mások életét – mondta Jákob János ezredes, a Magyar Honvédség új protestáns tábori püspöke. Beiktatását február 14-én, Budapesten, a Nagyvárad téri templomban tartották.
Az istentiszteleten részt vett Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, Orosz Zoltán altábornagy, valamint dr. Szarka Gábor kabinetfőnök.
Az első világháború áldozatainak emlékére emelt Nagyvárad tári Emlékezet Templomában Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igei köszöntésében – többek között – arról beszélt, hogy az egyházban a napi ige olyan, mint a hadseregben a napi parancs. „Most Isten embere a parancsok világába kerül. Azon parancsok világába, amelyek arra valók, hogy a dolgok egyértelműek legyenek. A parancsok kereteket adnak, de a parancsok világa csak addig működik egyértelműen, amíg megvan a bizalom a parancsot kiadó iránt. Ez a bizalom a parancsot adó és teljesítő kapcsolatának alfája és ómegája. Ezt jelenti a tábori lelkészi szolgálat” – hangsúlyozta a püspök.
Bölcskei Gusztáv rámutatott, hogy a tábori püspök fontos feladata a tehermentesítés. „Nagy feladat ez, annak, akit Isten erre rendelt. Nyugalmat, békességet árasztó embernek kell lennie annak, aki ezt vállalja, Ilyen ember az, akit most beiktatunk. Jól ismerjük Jákob János munkáját, akit tábori püspökké választottunk” – tette hozzá.
A püspökké szentelt Jákob János ezredes bizonyságtételében arról is szólt, hogy könnyű volt elfogadnia a katonai szolgálat sajátosságait, nehézségeit, szépségeit, és jól ismeri a katonák életét. Tudja, hogy mely értékek fontosak a katonák és családjaik számára, és mit jelent az az elkötelezettség, amelynek szellemében a katona „élete árán is megóvja mások életét, ha kell, feláldozza önmagát másokért”. Jákob János ezredes rámutatott, hogy a tábori lelkészek feladata a katonák elkísérése egészen a tűzvonalig, kötelességük, hogy a katonáik mellett álljanak a szolgálatukban. A tábori püspök beszéde végén imát mondott a katonacsaládokért és a tábori lelkészekért.
(HM Sajtóiroda; Zrínyi Média)