A parlament Önkormányzati és Településfejlesztési Bizottsága június 15-én dr. Simicskó István parlamenti államtitkár jelenlétében megvitatta – és tizennyolc képviselői igennel megszavazta – az új honvédelmi törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
A bizottság ülésén dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szóbeli kiegészítőjében az új honvédelmi törvény megalkotásának fontosságát hangoztatta. Mint mondta: az új alaptörvény több ponton érinti a honvédelmi szabályozást, ezért az adott paragrafusok – például a rendkívüli állapot jogállásainak, a veszélyhelyzet kategóriáinak – összhangját is meg kell teremteni.
Az új alaptörvény elfogadását számos sarkalatos törvény megalkotása követi. A törvénykezési folyamatban közülük is az elsők között tárgyalja a Tisztelt Ház a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslatot. Az államtitkár megnyugvásának adott hangot a tekintetben is, hogy miként az alkotmányban, úgy a honvédelmi jogszabályban is fontos szerepet kap az önkéntes tartalékos rendszer.
A megyei védelmi igazgatás változásait firtató ellenzéki képviselői felvetésre válaszolva dr. Simicskó István kifejtette: a közigazgatási rendszer korszerűsítésével, egyáltalán az ésszerűbb és hatékonyabb munkavégzéssel, a megfelelő szinten és felelősséggel hozható döntésekkel függ össze, hogy a megyei védelmi bizottságok első számú vezetői kormánymegbízottak lesznek a törvény elfogadását követően. Ugyancsak az ésszerűség, a hatékonyság és a szakszerűség fokozása érdekében e kormány-megbízottakat katasztrófavédelmi, illetve katonaszakemberek segítik, elnökhelyettesi pozícióban. Az ülésen hallhattuk: ezek a változások nem hogy sértenék, ellenkezőleg, inkább erősítik az önkormányzatiság elvének érvényesülését.
A kérdés persze az – mondta a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára –, hogy adott veszélyhelyzetben, vagy éppenséggel a megelőzés időszakában ki mit vár el az államtól, ki miként vélekedik a biztonság, a baj esetén pedig a gondoskodás garantálásáról. Tény, hogy veszélyhelyzetben nincs más érdek, mint a bajba jutottak érdeke, az emberi életek és az anyagi javak megmentésének érdeke.
A törvényjavaslatból tehát kitűnik a jogalkotói szándék: ha a biztonságot, a gondoskodást az államtól várják a polgárok, akkor az állam, illetve annak biztosai kezében legyenek meg a döntéshez, cselekvéshez szükséges eszközök.
(kormany.hu; Zrínyi Média- M. Tóth György)
