Nemzeti önbecsülésünk erősödéséhez, megmaradásunkhoz hosszú távon hozzátartoznak a példaképek, köztük a háborúkban elesett névtelen hősök is – hangsúlyozta dr. Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára a hősök napja alkalmából rendezett megemlékezésen május 25-én, Budapesten.

A Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott – katonai tiszteletadással – koszorúzási ünnepséget a Rákoskeresztúri Újköztemetőben.

(fotó: Draveczky Ádám)

Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte: napjainkra a hagyományos értékek szinte teljes mértékben való megkérdőjelezése a jellemző, a nemzetállamok szellemi és gazdasági téren egyaránt teljesen új utakat keresnek a megmaradáshoz. Ilyen körülmények között különleges hangsúlyt kap az a törekvés, hogy kiemeljünk bizonyos tájékozódási pontokat, amelyek mentén egy azonos nyelvet beszélő, azonos helyen és körülmények között szocializálódott közösség fel tud készülni az őt érő, előtte álló kihívásokra. A szellemi-lelki értékek ápolásának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen minden ezekből táplálkozik. Nemzeti önbecsülésünk erősödéséhez, megmaradásunkhoz hosszú távon hozzátartoznak azok a példaképek, akiknek erőfeszítéseit nagyra értékeli az utókor. Dankó István rámutatott: a lexikonok lapjairól jól ismert példaképek mellett kevés hangsúlyt kapnak azok a névtelen hősök, akiknek életműve más jellegű volt, ám teljesítették kötelességüket a hazáért és sokszor életüket is adták azért.
 

Dankó István (fotó: Draveczky Ádám)A helyettes államtitkár kiemelte: katonanemzet lévén Magyarországon mindig is jelen voltak a hősök ünneplésének hagyományai. Dankó István felidézte a hősök megünnepléséhez fűződő történelmi és jogi keretek kialakulását, majd az ünnepnapnak a második világháború után történt háttérbe szorítását, hiszen ekkor már csak a rendszer által hősnek kikiáltott személyek tisztelete volt lehetséges. Hozzátette: a katonák sosem tehetők felelőssé az országot vezetők hibás, adott esetben bűnös döntéseiért, hiszen ők – akár több ezer kilométerre innen – a hazát szolgálták. Mint emlékeztetett, a 2001. évi 63. törvény nyilvánította ismét a magyar hősök emlékünnepévé május utolsó vasárnapját. A helyettes államtitkár fejet hajtott mindazok emléke előtt, akik életüket sem féltve védték a hazát. „Szívből kívánom, hogy új idők új háborúi miatt ne kelljen új emlékköveket állítani”- zárta beszédét Dankó István.

Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke rövid köszöntőjében megemlékezett mindazokról, akik az elmúlt évszázadok során életüket adták a hazáért. Hangsúlyozta: mindnyájunknak kötelessége, hogy fejet hajtsunk a hősök emléke előtt.

(fotó: Draveczky Ádám)

Koszorút helyezett el a hősök emlékkövénél– többek között - dr. Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal honvédelmi főosztályának vezetője, főhadsegéd. A Belügyminisztérium részéről Kontrát Károly, a tárca parlamenti államtitkára. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar nevében Dankó István, illetve Kun Szabó István dandártábornok, az MH Támogató Dandár parancsnoka, Budapest helyőrségparancsnoka, az MH Összehaderőnemi Parancsnokság részéről Szabó István mérnök dandártábornok, törzsfőnök-helyettes.

(HM Sajtóiroda; Zrínyi Média)