Haderőváltozások a rendszerváltoztatás óta; a Magyar Honvédség jelenlegi helyzete és feladatai – címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitika szakos hallgatóinak dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök.

Benkő Tibor már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) jogelődjének, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek (ZMNE) is címzetes egyetemi docense volt, s ebben a minőségben tartotta idén is - az eddigi évek példaadó gyakorlatának megfelelően - előadását a Civil-katonai kapcsolatok elnevezésű tantárgy keretein belül.

Előadásában egyebek között áttekintést adott a Magyar Honvédség feladatrendszerének - a nemzetközi és hazai biztonsági környezet, illetve viszonyrendszer változásaival összefüggő - múltbeli és jelenlegi átalakulásával, a megfelelő védelmi képességek biztosítása érdekében végrehajtott védelmi felülvizsgálatok és haderőreform-hullámok jellegadó vonásaival, valamint az ország védelmi képességeinek a biztosítása érdekében napjainkban folyó és a közeljövőben megvalósítani tervezett lépésekkel összefüggésben.

Amint azt az előadásában a vezérezredes hangsúlyozta: a Magyar Honvédség egyik fő feladata, hogy a Nemzeti Biztonsági Stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően, nemzetközi kötelezettségünknek maradéktalanul eleget téve, eredményesen vegyünk részt a különböző nemzetközi, illetve regionális szervezetek (az ENSZ, EBESZ, EU, NATO) égisze alatt történő nemzetközi válságreagáló műveletekben, s azokon belül is elsősorban a béketámogató műveletekben.

A Magyar Honvédség jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőbeni feladatairól szólva a Honvéd Vezérkar főnök kendőzetlen őszinteséggel, ám hiteles megoldási lehetőségeket vázolva beszélt.

Az MH rövid távú jövőbeni feladatai közül Benkő Tibor külön kiemelte a nemzetközi missziókban való eredményes részvételt és annak mindenoldalú biztosításának a szükségességét, a szövetségi felajánlások (NATO/EU reagáló erők és haderő felajánlások) határidőre történő készenlétének biztosítását, a katonai képességek további fejlesztésének elengedhetetlen voltát, az oktatási-kiképzési rendszer további korszerűsítésének fontosságát, a feltöltöttségi szint megőrzésének szükségességét.

A magyar haderő középtávú jövőbeni feladatai közül különösen fontosnak nevezte a honvédelmi, illetve az ország védelmi képesség mielőbbi és minél teljesebb mértékű helyreállítását, a korábban végletesen lecsökkentett fegyvernemi képességek visszaállítását, a hadkötelezettségi nyilvántartás elkészítését, az önkéntes tartalékos rendszer fenntartását, fejlesztését és a tartalékos állomány kiképzését. Az utóbbi kapcsán elhangzott: az önkéntes védelmi tartalékosokkal kötött szerződések száma lassan eléri a kettőezret.

A nagy sikerű előadás végén Benkő Tibor vezérezredes szólt a Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Tervről („HADIK”-tervről) is, kiemelve annak lehetséges szerepét az ország védelmi képességének növelésében a honvédelemmel összefüggő feladatok saját bázison történő anyagi-technikai biztosítása révén – amely esetében a terv megvalósulása a hazai ipar fejlesztéséhez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulhat.

A másfél órásra tervezett találkozó a hallgatókkal végül több mint kétórásra nyúlt, mert annyi kérdés érkezett a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetével, feladataival, valamint lehetséges jövőbeni teendőivel összefüggésben az érdeklődő biztonság- és védelempolitikai szakos hallgatóktól, akik végül – az ilyen helyzetekben megszokottól eltérő módon – vastapssal búcsúztak el az előadótól.

(HM Sajtóiroda; Dr. habil Kiss Zoltán László alezredes, tanszékvezető egyetemi docens)