Az idei év első hat hónapjában ezernégyszáztizenhat bejelentés érkezett az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred ügyeletére, ez kicsit több mint az eddigi évek átlaga – mondta Szilágyi Zsolt alezredes, az alakulat megbízott parancsnoka. A július 12-i sajtótájékoztatón a tűzszerészek első félévben végzett közszolgálati tevékenységéről volt szó.
Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred - az alakulat erdőkertesi robbantási területén - sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt alezredes, megbízott parancsnok hangsúlyozta: átlagosan napi hét bejelentést kapnak, de nem ritka az olyan nap sem, amikor tizenöt-húsz bejelentés érkezik a tűzszerészügyeletre. Az alezredes kiemelte: az eddigi évek átlagához képest a soron kívüli intézkedést igénylő bejelentések száma – amikor az előkerült robbanószerkezetek közvetlenül veszélyeztetik az emberi életet – is emelkedett, az év első felében négyszázhatvanhat ilyen esetük volt. A helyszínekre kiérkező tűzszerészek a leggyakrabban még mindig tüzérségi lövedékeket és aknavetőgránátokat találtak, de nagy számban kerültek elő kézigránátok és gyalogsági lőszerek is. A legtöbb bejelentést Fejér, Pest és Veszprém megyékből, illetve Budapestről kapták, vagyis azokról a területekről, ahol a második világháborúban komoly harcok voltak.
A parancsnok tájékoztatójában kitért arra, hogy az elmúlt hetekben gyakran találtak világháborús robbanószerkezeteket – vagy annak hitt fémtárgyakat – a Balatonban. Ennek oka lehet egyrészt a tó alacsony vízállása, amelynek következtében a fürdőzők olyan helyekre is bemerészkednek, ahová korábban nem.
Szilágyi Zsolt alezredes elmondta azt is, hogy mi az állampolgár teendője abban az esetben, ha robbanószerkezetnek vélt tárgyat talál. Lehetőség szerint meg kell jelölnie a megtalálás helyét, majd értesítenie kell a rendőrséget, amely a helyszínt átvizsgálva dönti el, szükséges-e a Magyar Honvédség tűzszerészeinek kihívása. Megfogni, arrébb vinni tilos ezeket az eszközöket, ha azonban valaki mégis kézbe vesz egy ilyen szerkezeteket, akkor lehetőség szerint óvatos mozdulattal tegye vissza azt a földre. Ugyanez a teendő a tavakból, folyókból előkerült robbanószerkezetekkel is, ekkor azonban célszerű a parton tájékozódási pontot keresni, hogy a rendőröknek és a tűzszerészeknek könnyebb legyen megtalálniuk a vízben lévő eszközt.
Ember István százados az alakulat speciális tűzszerészszázadának parancsnoka hozzátette: az állampolgárok nem segítik a tűzszerészek munkáját azzal, hogy a vízben megtalált robbanószerkezeteket partra viszik, ellenben saját életüket kockáztatják, a több mint hat évtizede vízben rozsdásodó robbanótestek ugyanis bármikor „elműködhetnek”.
A százados kiemelte: Magyarországon a leggyakrabban 82 milliméteres, szovjet gyártmányú aknavetőgránát, 105 milliméteres magyar repesz-romboló gránát, 88 milliméteres német légvédelmi repeszgránát, valamint szovjet gyártmányú F1-es típusú kézigránát kerül elő a földből, illetve a vizekből.
Szilágyi Zsolt alezredes hangsúlyozta azt is, hogy az alakulatnál mindennap huszonnégyórás szolgálatban van egy tűzszerészjárőr, aki elsősorban az azonnali intézkedést igénylő robbanószerkezetek hatástalanítását és elszállítását végzi. A szolgálat mellett általában öt-hat járőr indul el reggelente a laktanyából, hogy az ország különböző területein „összegyűlt címeket elintézze”.
A sajtótájékoztatót követően a tűzszerészek bemutatták munkájukat: az utóbbi hetekben az alakulat központi gyűjtőhelyére szállított robbanószerkezetek közül több tucatnyit semmisítettek meg látványos robbantással.
(HM Sajtóiroda; Zrínyi Média)
