Százéves lett egy katona. Bódi János nyugállományú őrnagy, akit köszöntőjében dr. Simicskó István parlamenti államtitkár a történelem nagy tanújának és cselekvő részesének nevezett.

A százéves honvéd – akire illik a szó eredeti jelentése - 1911. január elsején látta meg a napvilágot a székelyföldi Marosludason. Megérte a történelmi Magyarország feldarabolását, előbb tüzér, majd repülőgép mérnökként szolgált a hadseregben, amerikai fogságba esett, hazatérve a MÁV-nál szolgált, ma pedig a fővárosban él teljes szellemi frissességben. E pár sor lehetővé teszi száz év összefoglalását, ám ezer oldalt is kitenne mindaz az élmény és tapasztalat, amit Bódi János megélt. Otthonában kereste fel és köszöntötte őt Simicskó István, aki arra emlékeztetett, hogy Isten nyilvánvaló szeretetének jele az idős katona életútja. Köszönet érte, és köszönet azért az óriási tapasztalatért, amit ma is átad a kor tanúja a jelen katonáinak, civiljeinek.

Az idős honvéd örömmel vette át a Hende Csaba miniszter nevében átadott emléktárgyat – egy kézzel festett huszár szobrot –,és az államtitkár adományozta emlékplakettet. Ám azonnal megosztotta hallgatóságával Horthy István hősi halálának okát, vagy éppen Erdély el-, majd időleges visszacsatolásának élményét. Mesélt az idős katona egykori, felejthetetlen történeteket, amelyeknek ő maga is cselekvő részese volt.

Elköszönéskor arra biztatta az államtitkárt, hogy folytassák a honvédség régi, tiszta hírnevének visszaállítását. Ezt megígérte Simicskó István, hozzátéve: jövőre, a 101. születésnapján is szívesen köszönti Bódi János nyugállományú honvéd őrnagyot.

Írta: Németh Zsolt