A százhatvankét esztendővel ezelőtt kivégzett tizenhárom vértanúra emlékeztek Aradon. Az ünnepségen a Honvédelmi Minisztériumot, a Magyar Honvédséget dr. Benkő Tibor vezérezredes képviselte.

Az aradi belvárosi katolikus templomban megtartott emlékező szentmisén a Honvéd Vezérkar főnök mellett megjelent Kelemen Hunor, román művelődési miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke, dr. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint Sándor Mátyás alezredes, bukaresti katonai attasé.

Dr. Marton József pápai prelátus, nagyprépost, professzor szentbeszédében kiemelte: a hűség és a végsőkig való kitartás jellemezte mind a tizenhárom vértanút, akik különböző nemzetiségűek voltak ugyan, de a forradalomban született magyar alkotmányra nemcsak felesküdtek, hanem ahhoz a végsőkig ragaszkodtak, harcoltak, a katonai szabályok szerint, a feletteseiknek engedelmeskedtek. Az aradi Vesztőhelyen Jakab István evangélikus lelkész beszédében hangsúlyozta: „a vértanúk a kitartásukat, becsületüket, a szabadulás lehetőségének visszautasításával fejezik ki. Utolsó szavaikban viszont egytől egyig meggyőződésüknek adnak hangot, mélységes hitükről tesznek tanúbizonyságot, ezért mondhatjuk el róluk, hogy nem csak mártírok, hanem hősök, a hit hősei is ők” – mondta a lelkész. Az ünnepség résztvevői elhelyezték az emlékezés virágait; a Honvédelmi Minisztérium nevében Benkő Tibor vezérezredes koszorúzott.

Benkő Tibor vezérezredes tiszteleg a mártírok emléke előtt (fotó: Irházi János és Balta János- nyugatijelen.com )

Az aradi Szabadság-szobornál Gheorghe Falcă polgármester ünnepi beszédében kiemelte: „sosem szabad elfelejteni azokat a bátor embereket, akik a kivégzőosztag elé álltak, mert a szabadságért harcoltak. Ezért az aradiak számára október 6. a tisztelet és megemlékezés napja, a példa napja sok fiatalnak, hogy a megszerzett szabadságot meg kell védeni, és ha nem sikerült megszerezni, harcolni kell érte”. Kelemen Hunor megemlékezésében hangsúlyozta: „sem a szabadságszeretetet sem a népek önrendelkezésének vágyát elfojtani nem lehet, sem szóval, sem fegyverekkel. A magyar szabadságharc a XIX. században a nemzetté válásnak egyik mérföldköve volt. Annak ellenére is a mérföldköve, vagy talán pont azért a mérföldköve, mert gyászosan végezte. A kezdeti győzelmekből egy látszólagos vereség lett, de ez megerősítette a magyar embereket, megerősítette a magyar emberek hitét abban, hogy a szabadságért harcolni kell.”

Az ünnepség a Szabadság-szobornál koszorúzással zárult.

Koszorúzás az aradi Szabadság-szobornál(fotó: Irházi János és Balta János- nyugatijelen.com )



(kormany.hu; nyugatijelen.com; Zrínyi Média)