A kultúrantropológia lehetőségei a nemzetközi műveletek támogatásában címmel rendezett konferenciát a Magyar Hadtudományi Társaság Civil-katonai Kapcsolatok Szakosztálya és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara május 31-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A konferencia lebonyolításában együttműködő partnerként vett részt a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézete, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság és a Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ.

A hadtudomány és a kulturális antropológia lehetséges kapcsolódási területeit vizsgáló konferencia a két tudományterület között 2007-ben megkezdett párbeszéd egyik állomása. Két évvel ezelőtt már volt egy hasonló rendezvény a Miskolci Egyetemen, amelyen mindkét oldal a kölcsönös együttműködés igényét és előremutató gondolatokat fogalmazott meg. A május 31-i konferencia a 2010-ben megfogalmazott célokat tartotta szem előtt.

A rendezvényt Kolossa Sándor nyugállományú alezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság Civil-katonai kapcsolatok szakosztály elnökhelyettese, dr. Boldizsár Gábor ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, dr. Kotics József, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet igazgatója, dr. A. Gergely András, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság elnöke, dr. Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, valamint Szilágyi Csaba ezredes, a Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ parancsnoka nyitotta meg.

Az előadók főként a kulturális antropológia és a hadtudomány területéről érkeztek, de a Magyar Honvédség missziókban részt vett katonái is beszámoltak a tapasztalataikról, illetve a kulturális tudatosság fontosságáról, amelyet a műveleti területen végeztek. A különböző elméleti-gyakorlati háttér és az eltérő nézőpontok ellenére valamennyi előadó egyetértett a kulturális antropológia katonai alkalmazásának hasznosságában. Katonai részről megfogalmazódott az igény egy esetleges komplex alkalmazott társadalomtudományi ismeretanyag beépítésére a tisztképzésbe, illetve kulturális antropológusok és más a társadalomtudomány területéről érkező szakemberek alkalmazására a műveleti területek humán környezetének feltérképezésére. A kulturális antropológia képviselői kiemelték az interkulturális kommunikáció, a kulturális megértés, és a tolerancia fontosságát, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy a továbbiakban érdemes volna más társadalomtudományok - például a szociológia - területéről is bevonni szakembereket, kiszélesítve az interdiszciplináris vizsgálódás területét.

A konferencia délutáni programjában – a délelőtti előadásokra válaszolva - számos tartalmas hozzászólás és kérdés hangzott el. Dr. Kotics József az esemény zárásaként leszögezte, hogy a megkezdett folyamatot mindenképpen érdemes folytatni, tovább kell mélyíteni az együttműködést és a jövőben egy-egy szűkebb problémacsoportra összpontosítva további rendezvények megtartása lenne szerencsés.

(HM Sajtóiroda; Dávidné Koppányi Zsuzsa, Hetzmann Diána százados)