Egy esetleges kibertámadásról, hatásainak elhárításáról volt szó többek között azon a kibervédelmi gyakorlaton, amelyen Magyarország először vett részt.
A NATO külön kérésére idén Magyarország is részt vett – először - a december 12–15. között megrendezett „Cyber Coalition Exercise” elnevezésű kibervédelmi gyakorlaton. Az esemény célja, hogy felmérje: egy NATO-tagállamot miként befolyásolna egy esetleges kibertámadás, illetve mennyi időt venne igénybe e támadás hatásainak elhárítása. Idén huszonhárom NATO-tagállam – azok kibervédelemben érintett szervezetei – vettek részt a négynapos gyakorlaton. A szakemberek azt vizsgálták, hogy egy - a szövetség logisztikai rendszereit, légi közlekedését érintő célzott - hackertámadás mekkora mértékben lenne képes befolyásolni, illetve megbénítani ezeket a rendszereket. Arra keresték arra a választ, hogy a támadás a tagállamok szintjén hogyan befolyásolná a civil lakosságot ellátó kritikus infrastruktúrát.
A gyakorlat tapasztalatairól tartottak sajtótájékoztatót a Nemzeti Biztonsági Felügyelet budapesti székházában december 16-án. Ezen Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke hangsúlyozta: hazai szinten a gyakorlatot az NBF, azon belül is a kibervédelmi központ irányította. Az eredményes munka érdekében bevonta ebbe a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, valamint a Nemzeti Nyomozó Irodát. Részt vettek a gyakorlaton a Magyar Honvédség kibervédelemben érintett szervei, a Honvéd Vezérkar, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős szervezete, illetve a HM Védelmi Hivatal.
Csikós István alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség elektronikai információvédelmi osztályvezető-helyettese kiemelte: a Magyar Honvédség a kritikus infrastruktúrák körébe tartozó információs rendszereket is üzemeltet, ezek védelme fontos nemzeti érdek. A gyakorlat ideje alatt - a kapcsolati rendszerükön keresztül - figyelemmel kísérték, illetve megadták az NBF számára a gyakorlat érdekében szükséges közléseket, amelyek az egységes nemzeti álláspont kialakításához voltak szükségesek. A gyakorlat valós, nemzeti katonai információs infrastruktúrát nem érintett – hangsúlyozta az alezredes.
Frész Ferenc, az NBF kibervédelmi központjának vezetője elmondta: a magyar értékelés szerint rendkívül sikeres volt a gyakorlat, amelynek köszönhetően létrejött egy olyan forgatókönyv, amit egy esetleges valós kiberakciót követően is alkalmazni lehet. Hozzátette: a gyakorlatot a NATO jövő februárban értékeli.
(Zrínyi Média)
