A Gripen vadászrepülőgépek rendszerbe állításával jelentősen fejlődött Magyarország légvédelme - közölte a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka december 11-én, kedden a Honvédelmi Tudósítók Körének idei utolsó találkozóján, Kecskeméten.

Kilián Nándor dandártábornok - a bázist bemutatva - a részt vevő szakújságíróknak elmondta: a 2007 végére teljessé vált magyar Gripen-flottát tizenkettő együléses és további kettő kétüléses repülő alkotja. A MiG 29-esek 2010. január 1-jei „nyugdíjba vonulása óta kizárólag a JAS 39 típusjelű, vadász, támadó és felderítő feladatokra egyaránt alkalmas gépek látják el Magyarország légterének védelmét.

A bázison állandóan két fegyverzettel felszerelt Gripen áll készenlétben, míg egy harmadik, tartalék gép ugyancsak percek alatt „hadra fogható” - tette hozzá a parancsnok jelezve, hogy a korábban tíz feletti létszámú stábbal szemben ma már mindössze három svéd szakember segíti Kecskeméten a gépek zökkenőmentes üzemeltetését.

Kilián Nándor hangsúlyozta: a vadászrepülőgépek rendszerbe állítása óta javult a felderítő és légtérfigyelő képesség, a kommunikáció, rövidült a reakcióidő, nőtt a hatótáv és pontosabbá vált a csapásmérés is. A dandártábornok elmondta, a Gripenek kiszolgáló létesítményeinek kialakítása épület-felújításokkal és -átalakításokkal járt, a bázis átfogó rekonstrukciója pedig öt éven belül válik esedékessé.

Szűcs József mérnök ezredes, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka az újságírókat arról tájékoztatta: évente mintegy 450 ezer légi jármű - köztük 19 ezer állami repülő - halad át Magyarország felett. Az elmúlt évben 32 gép repült úgy az ország légterébe, hogy nem létesített kapcsolatot a magyar légi irányítással. Ezekből az esetekből pedig mindössze 6 végződött a kecskeméti Gripenek riasztásával - tette hozzá. 

(MTI)