„Jan Žižka és a husziták a Keresztes Lovagrenddel vívott harcban” címmel nyílt kiállítás március 3-án a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumban. A Magyarországon először látható tárlat Husz János korába, valamint a huszita mozgalom részleteibe enged betekintést.

Különösképpen érdekfeszítő Jan Žižka hadvezéri tevékenysége. Az 1360-ban született cseh vitéz fiatalon harcolt a lengyel király seregében zsoldosvezérként. Zsigmond király idejében a törökök ellen fogott fegyvert Magyarországon. Az 1410-es évek második felében csatlakozott a huszitákhoz és vette fel a küzdelmet a keresztes hadak ellen.

A huszita forradalom ereje a szegény városi lakosság és parasztság tömegeiben rejlett, akiket Jan Žižka sikeresen Európa első modern harci alakulatává formált. Bevezette a katonai szabályzatot, meghatározta a harcmodort, a támadások levezénylését, az alárendeltségi viszonyokat, a tábori élet szabályait, az utánpótlás menetét, a hadizsákmány gyűjtését és szétosztását. Egy fegyelmezett sereget hozott létre, s ez igazi különlegességnek számított a középkori viszonyok között. Mindez a prédikátorok propagandamunkáját, a felderítőkkel és a hírszerzőhálózattal együtt a mai modern fegyveres alakulatok jellemzőit mutatja be a huszita seregben.

Hatalmas jelentősége volt a huszita hadi technikában a tüzérség széleskörű bevetésének. Különböző mozsárágyúkat, voglereket alkalmaztak a szekerekre erősítve, vagy a szekerek közötti hézagok kitöltésére, amelyekkel hatalmas pusztítást tudtak véghezvinni az ellenség nehézlovasságában. Jan Žižka fegyverré alakíttatta az egyszerű eszközöket. Leginkább a vasvilla, a buzogány, a lándzsa, a kivert cséplőbot volt használatos. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a hajítófegyvereknek (parittyáknak) is. Általában elterjedt a számszeríj és a kézi lőfegyver. A páncélok hiányát nagyméretű fapajzsokkal kompenzálták. Zseniális ötletük volt a szekerek használata, melyeket összeláncoltak a még erősebb védelem céljából.

Jan Žižka 1423 telén kezdte meg morva területen a hadjáratát, hogy megelőzze annak Habsburgok kezére kerülését. A következő év tavaszán Pilsen és Prága környékét támadta. Végül 1424. október 11-én halt meg Přibyslav ostromakor.

A rendkívül részletes, ismeretekben bővelkedő, képekkel gazdagon illusztrált, korabeli fegyverekkel tarkított kiállítás megjelenésében rendkívül hatásos.
Az egymást követő paravánok lábazatára két-két fakerék van rögzítve, így az egész tárlat egy valódi harci szekértábor benyomását kelti.

A kiállítás minden korosztály számára tartalmas kikapcsolódást jelenthet. Megtekinthető május 2-ig - hétfő és vasárnap kivételével - 10-16 óráig.

(kormany.hu; MH 5. Bocskai István Lövészdandár- Máté Gyula ka.)