Két napos, honvédség szintű kiképzési konferenciát tartott a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség Balatonkenesén. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy a felsőszintű szakmai irányítást végzők és a középvezetői szinten dolgozó kiképzésért felelős parancsnokok közös fórumon fejtsék ki szakmai állásfoglalásukat.
A konferencia fő célkitűzése az volt, hogy a résztvevők megismerjék a haderő - a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség által kidolgozott - új kiképzési rendszerének elvi alapjait. Az eseményen megjelent Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, aki hozzászólásában hangsúlyozta: a korábbi kiképzési rendszer megújítása elodázhatatlanul szükségessé vált.
Ha lehet ilyet mondani, a huszonnegyedik óra utolsó perceiben járunk, mivel a korábbi elgondolásokra épített rendszer már nem csak módosításokra szorul, hanem teljes egészében újra kell gondolni. A kiképzés átalakítása a rendszer minden elemét érinti. Egészen az alapokról kiindulva már az alapkiképzés helyét, szerepét és annak tartalmát is rendbe kell tenni. Ezekre az alapokra építve lehet csak továbbépítkezni, tovább folytatni a kisalegység és a magasabb szintű alegységek kiképzésének tervezését és szervezését. Szeretném azt elérni, hogy a zászlóaljak legalább háromévente, a dandárok pedig négyévente hajtsanak végre az adott szintnek megfelelő gyakorlatot. Ennek természetesen az is feltétele, hogy a személyi állomány feltöltöttsége nem mehet egy bizonyos szint alá – jelentette ki a vezérőrnagy.
Juhász István ezredes, a HVK Kiképzési Csoportfőnökség megbízott csoportfőnöke a konferencián elmondta: a vezérkari főnök elvárása alapján 2013-ra az az új kiképzési koncepció alapján megtervezett kiképzésnek be kell indulnia, míg a jövő év - úgymond - az átmenet éve lesz. Elhangzott: a régi kiképzési rendszer „toldozott, foltozott.” A korábban használt hármas ciklus (felkészülés, feladat végrehajtás, pihentetés) nem feltétlenül rossz, de mindenképpen felülvizsgálatra szorul, hiszen „az élet írja a forgatókönyvet itthon és a műveleti területen egyaránt”.
Juhász István ezredes kiemelte: a rendelkezésre álló erőforrások, költséghatékony, ésszerű és átgondolt felhasználásával a kiképzés rendszerének újragondolásával, a kiképzés normásításával, minőségi munka végzésével a kitűzött cél végrehajtható, a rendszer összeállítható és működtethető.
Bárány Zoltán ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Szárazföldi Hadműveleti és Kiképzési Főnökség főnöke úgy vélte: nyilvánvaló, hogy modern, a nemzeti és szövetségesi feladatokat kiszolgáló kiképzés csak a rendszer teljes megújításával lehetséges. Ennek két fő része a kiképzési doktrína és a kiképzés támogatásának átalakítása. Hozzátette: a kiképzés megújításához emellett elengedhetetlenül szükséges a kiképzés támogatásának áttekintése is, és az új feladatoknak megfelelő háttér kialakítása. Ilyen például a missziós kiképzések intézményesített támogatásának megteremtése, vagy ugyanilyen fontos lehet a haderő állandósult gépjárművezető hiányainak megoldása, melyre szintén érdemes lehet a honvédségen belüli intézményi háttérben gondolkodni.
Kriston István törzszászlós, az MH Vezénylő Zászlósa szerint a kiképzési rendszer megújításában a „korszerűen – rugalmasan – szakértelemmel” jelmondat mára szükségszerűvé vált a Magyar Honvédség kiképzési rendszerének megújításában. Kiemelte: az altiszti állomány a megújuló rendszerben a jelenleginél nagyobb szerepet kap a kiképzés és a felkészítés területén.
(kormany.hu; Zrínyi Média)