A NATO-tagság révén nemcsak a kollektív védelemmel, hanem a honvédség személyi állományának, eszközeinek és technikájának kötelezettségként előírt fejlesztésével is lehet garantálni Magyarország és a régió biztonságát - mondta Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke az MTI-nek adott interjújában.

Kifejtette: a tizenöt évvel ezelőtti NATO-csatlakozással Magyarország biztonsága részben új alapokra helyeződött. Az ország függetlenségét, szuverenitását és területi épségét veszélyeztető katonai fenyegetésekkel szembeni védelem - az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke alapján - az egyéni és a kollektív védelem jogát gyakorolva alapvetően szövetségi keretek között valósulna meg. A vezérkari főnök kitért arra is, e kettős kötelezettség - összhangban a szerződés 3. cikkében foglaltakkal - megköveteli, hogy a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztése a prognosztizáltan rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapjon.

Magyarország a NATO-kapcsolatépítés során 1994. február 8-án az elsők között csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz. Benkő Tibor elmondta: a program nagymértékben segített abban, hogy az ország megismerje a szövetség működési mechanizmusait, felkészített a politikai konzultációkra, katonai szinten pedig bepillantást engedett a kollektív védelmi tervezési folyamatba. Rendkívül sok lehetőséget biztosított a katonáknak: közös kiképzéseken és gyakorlatokon, majd missziókon keresztül megkezdődött az addig ismeretlen nyugati gondolkodásmód és katonai tervezési kultúra megismerése.

A vezérkari főnök kiemelte: a NATO és a Varsói Szerződés között nemcsak az eljárások, a módszerek, a felszerelések és a technikai eszközök terén voltak különbségek, hanem a szemléletben is. Így az első és egyben az egyik legnehezebb feladat az emberek gondolkodásmódjának, szemléletének megváltoztatása volt. Meg kellett tanulni egy olyan szövetség tagjának lenni, olyan emberekkel együtt dolgozni, amelyet, illetve akiket korábban ellenségnek tartottunk.

Hozzátette, az elmúlt tizenöt évben a NATO-elvek (doktrínák, szabványok, koncepciók) átvételéből, az oktatási és kiképzési rendszerek meghonosodásából adódóan gyökeresen megváltozott az állomány szemléletmódja. A vezetők, a parancsnokok, a katonák és a kötelékek képességeit tekintve létrejött egy a szövetség tagjaival együttműködni képes (interoperábilis) professzionális haderő. A következő lépés, hogy NATO-szinten azonos képességű eszközeik, fegyvereik, fegyverrendszereik is legyenek a magyar katonáknak. Az utolsó lépés pedig a közel azonos technikai park kialakítása lesz.

A jövőbeli feladatokkal kapcsolatban Benkő Tibor hangsúlyozta: a szövetségnek olyan új kihívásokkal kell szembenéznie, mint a kibertámadások elleni védelem, és folytatnia kell a mobil, gyorsreagálású és különleges, a világ bármely részén bevethető, ütőképes katonai egységek kialakítását.

A vezérkari főnök elmondta, a Magyar Honvédség NATO-tagsága során is modernizálták a technikai eszközök egy részét, voltak beszerzések - például a Gripenek, a háromdimenziós lokátorok, a terepjáró gépjárművek, a műveleti feladatok ellátásához szükséges felszerelések és fegyverzetek, szimulációs rendszerek -, de a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia annak, hogy a felszerelési hiányosságokat pótolják. Ezek között pedig első helyen van a személyi állomány ellátása korszerű eszközökkel, ruházattal és felszereléssel - tette hozzá.

Benkő Tibor szólt arról is, hogy a NATO közös finanszírozású biztonsági beruházási programjai nagymértékben hozzájárultak a Magyar Honvédség képességeinek költséghatékonyabb fejlesztéséhez. A NATO-szinten is elismert legsikeresebb példának a Stratégiai Légiszállító Képességet (SAC-program) nevezte, amelynek a bázisa Pápán van. Ezzel együtt említette a Honvédkórház területén lévő magyarországi NATO Egészségügyi Kiválósági Központot, amely szorosan együttműködik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjával.

A vezérkari főnök bízik abban, hogy szövetségi szinten megállnak a képességeket hátrányosan érintő folyamatok, amihez a legfontosabb a szükséges védelmi költségvetések biztosítása. Ennek jegyében 2012-ben kormányhatározat született arról, hogy védelmi kiadásaink éves nominálértéke 2015-ig nem csökkenhet, 2016-tól pedig évente 0,1 százalékkal növekszik, míg el nem éri az európai átlagnak számító 1,4 százalékos GDP-részarányt.

A NATO 1994-es brüsszeli csúcstalálkozóján hirdette meg a Partnerség a békéért programot, hogy szorosabb politikai és katonai együttműködést alakítson ki a volt szovjet blokk országaival. Magyarország 1994. február 8-án az elsők között csatlakozott a programhoz, amelyben a teljes jogú tagság megszerzéséig vett részt.

Magyarország 1996. január 29-én jelentette be hivatalos csatlakozási szándékát a NATO-nak. Az erről szóló népszavazáson a szavazók több mint 85 százaléka támogatta a csatlakozást. A csatlakozási tárgyalások lezárását követően Magyarország - Csehországgal és Lengyelországgal együtt, az elsők között az egykori Varsói Szerződés tagállamai közül - 1999. március 12-én vált a NATO teljes jogú tagjává.

A vezérezredes Magyarország NATO-tagságának tizenötödik évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában kiemelte: "látni kell, hogy a NATO nem egy önálló, független szervezet. A NATO mi magunk vagyunk, és mi, mint szövetséges országok biztosítjuk a NATO erejét és egységét". Ezért fontos úgy szemlélni a honvédség képességeinek, eszközeinek gyarapítását, hogy azzal mi magunk is hozzájárulunk a NATO képességeinek növeléséhez - mondta Benkő Tibor.

(MTI)