A 2001 óta ismét törvényben rögzített emléknapot nemcsak a mai Magyar Honvédség és a fegyveres testületek érzik a maguk ünnepének, hanem önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyre nagyobb számban magánszemélyek is - mondta el Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen.

Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes felidézte: Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte elsőként, majd az 1915-ben megalakult, a hősök emlékét megörökítő országos bizottság felhívásait követően 1917-ben törvény írta elő a katonaáldozatok emlékének méltó megőrzését.

A vezérkarifőnök-helyettes kiemelte: a rákoskeresztúri köztemető egykor sok tízezer katona végső nyughelye volt, ám többségük sírját "bűnös politikai akarat felszámolta". A kegyeleti bizottság által 2001-ben emelt emlékkő azonban mindannyiunkat emlékeztet arra a tiszteletre, amelyet ők és minden sorstársuk megérdemel - tette hozzá Orosz Zoltán.

A hősök emlékművénél Boross Péteren és Orosz Zoltánon kívül koszorút helyezett el többek között Kun Szabó István dandártábornok, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László szárnysegéd, valamint Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.

(MTI)