A „Sorozó Központok" működésének bemutatására módszertani foglalkozást tartott az MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központ Debrecenben.
A debreceni hadkiegészítők módszertani foglalkozás keretében megmutatták: ha baj van, készen állnak a haza védelmére, azaz képesek a katonai szervezetek hadkötelesekkel történő kiegészítésére, a sorozásra. A június 9-i módszertani foglalkozás egyben felkészülés is volt az őszi „Feltöltés 2011.” szimulációs hadkiegészítési gyakorlatra is.
A foglalkozást Bozó Tibor dandártábornok, a Honvéd Vezérkar személyzeti csoportfőnöke is megtekintette, valamint azoknak a katonai szervezeteknek a személyügyi képviselői is, akik érintettek lehetnének egy esetleges sorozáson.
Farkas Imre ezredes, az MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokának rövid köszöntője után Bozó Tibor dandártábornok nyitotta meg a szakmai napot. Zelenyánszki Pál alezredes, az MH KMHP Katonai Igazgatási Osztály vezetője beszélt a hadkiegészítő parancsnokságon lévő katonai igazgatási szakfeladatokról. A bemutató foglalkozásokat Károlyi Tamás mk. őrnagy vezette.
A honvédelem nemzeti ügy- jelentette ki Nagy Zoltán mk. alezredes, a debreceni központ parancsnoka, miközben előadásában bemutatta a Nagysándor József Laktanyában létrehozott Sorozó Központot. Elhangzott: a hadkötelezettséget az Országgyűlés döntése értelmében lehet bevezetni rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet esetén. Ilyenkor a hadkiegészítők feladata a katonai szervezetek hadi létszámra történő kiegészítése, azaz a sorozó központok felállítása. 2004-ig minden megyében volt sorozás. Miután megszűntek a megyei hadkiegészítő parancsnokságok, három sorozó központot hoztak létre: Budapesten, Székesfehérváron és Debrecenben. Ezek békeidőszakban azonban nem „élő” szervezetek, csak minősített időszakban jutnak szerephez.
Ma Magyarországon mintegy 1,7 millió embert érintene háború esetén a hadkötelezettség. Ebből mintegy félmillióan tartoznak a Debreceni Sorozó Központ illetékességi területéhez, amely Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti. Hadköteles minden magyar férfi lakos, aki 18 és 40 év közötti életkorú.
Naponta százötven fő sorozására - három bizottságban - képes a debreceni központ, illetve még két mobil bizottságot tud működtetni, amelyet vidéken állítanának fel.
A sorozó központban felállított állomáshelyeken elsőként a vagyonőrrel találkozik a behívott személy. Ez az ellenőrző pont, ahol megtörténik a hadköteles személyazonosságának, be- és kilépés jogosultságának ellenőrzése. Táblák vezetik a hadköteleseket a következő helyre, az úgynevezett fogadó pontra. Itt megtörténik a „sorozási névjegyzéken” történő beazonosítása, tájékoztatók, sorszámok átadása. A következő helyszín a tájékoztató pont. Itt minden fontos információt megtudnak a hadkötelesek a jogaikról, kötelességeikről, a sorozás menetéről, valamint kitöltik a pszichikai szűrővizsgálathoz szükséges teszteket. Az adategyeztető ponton nemcsak a hadköteles személyi adatainak egyeztetését végzik, hanem vizsgálják azt is, hogy van-e olyan zavaró körülmény a sorozásra behívott személynél, ami befolyásolhatja a behívhatóságot. A sorozás során vizsgálják a hadköteles pszichikai és egészségi alkalmasságát is. Ezek után kerülnek a határozathozatali helyre, ahol megtörténik a katonai szolgálatra történő alkalmasság – vagy alkalmatlanság – megállapítása, és megtervezik hogy mikor, melyik katonai szervezethez hívják be. A sorozó központ az Országgyűlés döntése utáni 90. napon tud hadkötelest adni a katonai szervezetnek.
A sorozás gyakorlati részének bemutatása után Vanyur Tibor ezredes, a HVK Személyzeti Csoportfőnökség Katonai Igazgatási Osztály vezetője felhívta a figyelmet az új alaptörvény jövő évtől hatályos változásaira, amelyben már öt minősített időszakot nevesítenek és valamennyi elrendelése esetén szükségessé válik a Magyar Honvédség hadkötelesekkel történő kiegészítése. A szakmai napot Bozó Tibor dandártábornok értékelése zárta, aki megköszönte az állomány áldozatos munkáját és felhívta a figyelmet az önkéntes tartalékos katonákra, akik a jövőben még szerepet kaphatnak a sorozó központok munkájában.
(kormany.hu; dr. Láda Mónika főhadnagy-MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság)
