Új alapokra épülő egészségügyi kiképzési és ismeretbővítő foglalkozást kezdett meg az MH Tartományi Újjáépítési Csoport kijelölt személyi állománya az egészségügyi tiszt vezetésével. Az eljárások alkalmazásszintű begyakorlása a műveleti területen szolgáló katonákat képessé teszi – fokozott pszichikai igénybevétel esetén - a harctéri életmentő beavatkozások alkalmazására.

A több szakaszból álló képzés első foglalkozásának célja a - felkészítésen már elsajátított - Tactical Combat Casualty Care (TCCC) mozzanatok folyamatban történő felfrissítése, használva a napi rendszerességgel alkalmazott technikai eszközöket is.

Új elemként jelent meg a Personal Recovery tanfolyamon elsajátított taktikai elemek egészségügyi vonatkozású áttekintése, a téli időszakban előforduló természeti katasztrófák miatt bekövetkező - hegyi környezetből történő - életmentéskor alkalmazható speciális mentéstechnikai eszköz kezelése, megismerése és alkalmazása.

A kiképzés az elméleti ismeretek felelevenítésével kezdődött, a legalapvetőbb egészségügyi eljárásokkal. Ez mindenhol és mindenkor a katona-egészségügyi kiképzés fontos, alapvető része kell, hogy legyen. Az eljárások alkalmazásszintű begyakorlása a műveleti területen szolgáló katonákat képessé, s magabiztossá teszi – fokozott pszichikai igénybevétel esetén - a harctéri életmentő eljárások alkalmazására. Szó volt az életet közvetlenül veszélyeztető vérzések csillapításáról, a mellkasi sérülések ellátásáról, a különböző rögzítés technikákról, a szállító járműből történő mentés fogásairól és azok gyakorlati végrehajtásáról.

A gyakorlati foglalkozás nem csak a szigorúan bemutatott harctéri eljárások begyakorlására, hanem a civil környezetben előforduló, egyéb különleges esetek ellátására is adott lehetőséget. Ide sorolhatjuk a „laikus segélynyújtó” által is végrehajtott újraélesztési módokat (BLS-AED) és „protokollokat”. Az interaktív képzés közben felmerült egyéb kérdésekre szakszerű válaszokat adott a foglakozás vezetője, Hardi Attila százados, az MH PRT EÜ Központ mentőtisztje.

A műveleti területen nem lehet hadműveleti szünetet elrendelni, a „mozzanat Állj!”, csak az otthoni gyakorlótereken érvényes. A harctéri mentés össze nem hasonlítható az otthoni nyugodt környezetben végrehajtott klasszikus mentési protokollal, mert a sérülés első ellátását magának a sérültnek kell megkezdenie. Az alapfelszerelésben megtalálható IFAK- készlet áll a katona rendelkezésére - az önsegély megkezdésére - egy közvetlen harcérintkezésben. Ezután a társától és - a kialakult biztonsági helyzettől függően - az egészségügyi személyzettől várhatja a további ellátást. Az afganisztáni környezet megköveteli a begyakorolt fogások gyors alkalmazását, mert sem a hely, sem az idő nem engedi meg a késlekedést. A felépülési, gyógyulási folyamat mindig az ellátás gyorsaságától és szakszerűségétől függ, ezért is fontos az egészségügyi ismeretek folyamatos szinten tartása.

(kormany.hu; MH PRT szóvivő)