Az Ukrajnában kialakult helyzet és az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek fejlesztése határozta meg a NATO védelmi miniszteri tanácskozásának szerdai napját - derült ki Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár sajtótájékoztatójából a tanácskozásokat követően.
A főtitkár kijelentette: ma Ukrajna a legfontosabb biztonságpolitikai kérdés Európa számára. Szinte szóról szóra ismertette a védelmi miniszterek által délután elfogadott nyilatkozatot, amelyben a NATO a többi között a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságát is hangsúlyozza. Emellett sürgeti minden érintett bevonását a politikai folyamatba, amelynek a demokratikus értékek, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tiszteletben tartásán kell alapulnia, és amely az egész ukrán nép demokratikus vágyakozásainak eleget kell tegyen. A nyilatkozat szerint a NATO készen áll a reformok támogatására és a párbeszédre Ukrajnával, egyúttal örömét fejezi ki, hogy a hadsereg nem avatkozott bele a politikai válságba.
Rasmussen azt is közölte, hogy Oroszország értesítette a NATO-t az Ukrajna közelében zajló orosz csapatmozgásokról, gyakorlatról. Emellett arról beszélt, hogy a szeptemberi, walesi csúcstalálkozóig véglegesíteni kell a fejlesztendő képességek listáját. Az eddigi nemzetközi akciókból, az afganisztáni és líbiai bevetésekből a katonai szövetség azt a tanulságot vonta le, hogy az európai szövetségesek több területen képességbeli hiányosságokkal küzdenek. A fejlesztendő, jelenleg hiányzó vagy nem megfelelő képességek körét sikerült hétre leszűkíteni.
Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI-nek a tanácskozást követően elmondta: Magyarország ezek közül az úgynevezett közös hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességek fejlesztésében és az egészségügyi személyzet képzésében közvetlenül is érdekelt. Megjegyezte, hogy meg kell újítani a NATO jelenlegi kibervédelmi koncepcióját, meg kell erősíteni a NATO kibervédelmi politikáját. A walesi csúcstalálkozón a tagállamok vezetőinek ki kellene mondaniuk, hogy a kibertámadás is a kollektív védelem körébe tartozik, és egy kibertámadás esetén is érvénybe léptethető a washingtoni szerződés ötödik cikke, amely szerint ha egy tagországot támadás ér, az egész szövetséget éri támadás, és a tagok tetszőleges eszközökkel, fegyverekkel, nem csak kibertámadásokkal válaszolhatnak - jelentette ki.
Rasmussen a fejlesztendő képességek közül az irányított precíziós lőszereket és a megszerzett adatokat értelmező szakemberek képzését emelte ki. Rámutatott, hogy a NATO-nak a jövő kihívásaira is fel kell készülnie, így például a rakétavédelem terén is fel kell zárkóznia, majd a tengeri képességek fejlesztésének szükségességéről is szót ejtett.
A NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy meg kell őrizni az utóbbi évtizedekben megszerzett, tagállamok közötti együttműködési képességet, az interoperabilitást. "Ez csak folyamatos gyakorlással lehetséges" - mondta Rasmussen, hozzáfűzve, hogy éppen azért az ezt szolgáló, úgynevezett kapcsolt erők kezdeményezést a szeptemberi walesi csúcstalálkozó központi elemévé óhajtja tenni.
Hende Csaba ezzel kapcsolatban a megbeszéléseket követően az MTI-nek kifejtette, hogy békeidőben ennek a képességnek a megőrzése csak nagy erőket megmozgató gyakorlatozással tartható fenn. Jelezte, hogy a visegrádi országok az általuk létrehozott közös EU-harccsoport vizsgagyakorlatát összekötik a NATO 2015-ös Trident Juncture elnevezésű hadgyakorlatával, és Magyarország ehhez kapcsolódóan egy saját gyakorlatot is tart majd.
(MTI)