Mi, magyarok is fejet hajtunk egy olyan ember előtt, aki életét áldozta az emberi és a szabadságjogokért- hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a július 18-i megemlékezés és a 20-i magyar-izraeli, közös ejtőernyős emlékugrás kapcsán tartottak a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. Az eseményeken Szenes Hanna származású izraeli nemzeti hősnő előtt tisztelegnek születésének kilencvenedeik évfordulóján.
Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka tájékoztatott: a tavalyi, szeptember 2-i első magyar-izraeli, közös ejtőernyős emlékugrás után idén tizennégyen hajtják végre azt 3600 méter magasból. Olyan korabeli, Li–2-es típusú repülőgépről teszik meg ezt, amely a világon egyedülálló módon, még képes a felszállásra.
Dr. Töll László alezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal vezetője Hende Csaba honvédelmi miniszter gondolatait tolmácsolta. Eszerint mi, magyarok is fejet hajtunk egy olyan ember előtt, aki életét áldozta az emberi és a szabadságjogokért. E tisztelgő megemlékezés is erősíti Magyarország és Izrael diplomáciai, katonapolitikai kapcsolatait. Ennek értelmében állítjuk helyre azoknak a zsidó származású katonatiszteknek az első világháborús síremlékeit is, amelyek a budapesti Kozma utcai temetőben találhatóak.
A sajtótájékoztatón bemutatkoztak az emlékugrás izraeli résztvevői, köztük Szenes Hanna unokaöccse, Ethan Senesh. Mint ismeretes, Hanna budai úrilányként nőtt fel, a művészetek érdekelték, több verset is írt. 1939-ban Palesztinába vándorolt ki, kibuclakó agrármunkás lett, majd csatlakozott a Hagana nevű zsidó védelmi szervezethez. Később brit ejtőernyős, rádiós tiszti kiképzést kapott, hogy a szövetségesekkel együttműködve zsidók kimenekítését segítse a náci befolyás alatt álló - az ejtőernyős akció idején pedig már megszállt – Magyarországról. A szlovéniai Metlika mellett dobták le őket. A magyar határon átlépve Szenes Hanna brit főhadnagyot rögtön elfogták társaival együtt, hónapokon át próbálták kifaggatni– sikertelenül -, hogy árulja el a katonai kódokat. Végül a nyilas puccs után, 1944. november 7-én kivégezték. Mindössze huszonhárom éves volt. Nevét az egész világon ismerik, s nem csupán Izrael nemzeti hőseként, hanem naplója révén is: az Anna Frank naplója megrázó személyes vallomás.
(kormany.hu; Zrínyi Média- Tamás Tibor)