A 2001. szeptember 11-i Egyesült Államok-beli terrortámadást követően – amelynek során első alkalommal került sor terrorista céllal eltérített polgári légijárművek fegyverként történő felhasználására és közel 3000 ember vesztette életét – az Észak Atlanti Szerződés szervezetének tagállamai – RENEGADE néven – olyan műveleti rendszert hoztak létre, amelynek alapvető célja a hasonló események megelőzése, kezelése.

A RENEGADE műveleti rendszert valamennyi NATO tagállam – köztük hazánk is – elfogadta és nemzeti szinten kialakította. A rendszerhez – amelynek alapvető célja olyan információk időbeni és kölcsönös biztosítása, amelyek lehetővé teszik a terrorcselekmény megelőzését vagy végső esetben megakadályozását – a NATO békepartnerségi országok többsége is kölcsönös információkat szolgáltat.

Hazánk esetében az Alkotmány 19/E. paragrafusa kötelezi a Kormányt az országot ért váratlan támadás esetén a Köztársasági elnök által jóváhagyott Fegyveres Védelemi Terv szerinti azonnali intézkedések megtételére. Ezen intézkedések körébe tartozik a RENEGADE típusú feladatok végrehajtása.

Ezen intézkedések kettős célúak, egyrészt az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát hivatottak szavatolni, másrészt a támadással arányos és felkészített erőkkel való ellentevékenységet – mint kormányzati kötelezettséget – biztosítanak.

A fentiek jogi alapjait az Alkotmány mellett a Honvédelmi törvény 132. paragrafusa teremti meg. A hazai RENEGADE rendszer kialakításának ütemezését, az ezzel kapcsolatos döntési jogokat és a rendszer készenlétének határidejét a Kormány 2004. márciusában elfogadott határozata tartalmazza.

A fenti szabályozóknak megfelelően a honvédelmi miniszter 2004. április 14-én szabályozta az ezzel kapcsolatos katonai feladatokat, eljárásrendet és döntési kompetenciákat, ennek megfelelően a Magyar Honvédség légierő ügyeletes tábornokát jelölte ki a nemzeti döntéshozói feladatok ellátására. Ennek szakmai indoka az, hogy a Honvédelmi Törvény 132. paragrafusa értelmében az a szolgálati személy az, aki minden esetben a készenléti szolgálat részére tűzparancsot adhat. A rendszer működőképességéről a Köztársasági elnököt, a Kormány Légiközlekedés Védelmi Bizottságát, továbbá a NATO-t – hasonlóan a többi tagállamhoz – 2004-ben tájékoztattuk. A rendszer kialakítása és működőképessége biztosítja a vonatkozó kormányzati kötelezettségeket és az ország fegyveres katonai védelmének ellátását.

A rendszer elsődleges célja a terrorista céllal eltérített és fegyverként használni tervezett polgári légijárművekkel való terrorcselekmény megelőzése, nem cél a légijármű megsemmisítése – ugyanakkor a honvédelmi tárca érintettsége azért sajátos, mert csak a honvédelmi tárca rendelkezik légtérrendészetre és légvédelmi feladatokra felkészített és azokat a nap 24 órájában ellátó szervezetekkel és eszközökkel. A rendszer működtetése nem kizárólagosan a honvédelmi tárca feladata, az a kormányzati szervek összehangolt együttműködését és széles körű nemzetközi kooperációt igényel.

(HM)