Buda visszafoglalása és a felszabadító háború sikere hatalmas lehetőséget adott nemzetünk számára. Lehetőséget egy újrakezdésre, amelyből oly sok volt a magyar történelemben- fogalmazott Hende Csaba. A honvédelmi miniszter a Budai Polgári Casino által szervezett - százhuszonöt éves hagyományokkal rendelkező - Petneházy bál fővédnökeként köszöntötte a résztvevőket szeptember 17-én a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tüzér termében.
Hende Csaba beszédében emlékeztetett: „történelmi helyszínen állunk, itt ért véget Buda száznegyvenöt esztendős hódoltsága. Háromszázhuszonöt esztendővel ezelőtt ezen a helyen, a szétvert falak szörnyű romjai mögött sorakoztak végső rohamra a falakon betört szövetséges csapatok, hogy egy utolsó lendülettel megtörjék a kétségbeesetten küzdő védők ellenállását. Azért gyűltünk ma össze, hogy erre a küzdelemre emlékezzünk. Emlékezzünk arra, hogy akkor, ezen a helyen megfordult Buda, Magyarország és Európa sorsa”- fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Hende Csaba méltatta Buda várának jelentőségét. Buda, a tatárjárás utáni újrakezdés idején megalapított főváros, jelkép lett – hazánk nagyságának, dicsőségének, gazdagságának, tehetségének, szorgalmának, a boldogulásának jelképe. „Vannak történészek, akik szerint a vég elkerülhetetlen volt. Utólag nehéz velük vitatkozni. Még akkor is, ha voltak ilyen katonai szakértők Nándorfehérvár 1456-os ostroma idején is. Akkor és ott voltak kitűnő férfiak, akik meg tudták fordítani az események menetét. Budán nem: nem csak erőnk volt kevés, de nem tudtuk összefogni egy akarattá, hogy legalább a vereség, a bukás tisztes legyen. 1541-ben a várat foglalta el Szulejmán szultán és már a következő évben kiderült, hogy a Habsburg birodalom ereje sem elégséges a visszafoglalására. És bizony ez így is maradt száznegyvenöt esztendeig” – mondta a miniszter.
Hende Csaba emlékeztetett: „Buda visszafoglalásához Európa közös erőfeszítésére volt szükség. Micsoda erőfeszítésekre!" Felidézte, hogy a Habsburg monarchia 1685-ös költségvetésének hét és fél milliós bevételéhez képest Buda ostromának költségeit tizenegy millióval tervezték – becslések szerint éppen a kétszeresébe került. Felidézte azt az összefogást, amely lehetővé tette ennek a nagy feladatnak a végrehajtását – amelyből Magyarország is kivette a részét. „De ki tudja megmondani, ki tudná megmondani, hogy mibe került valójában?” – tette fel a kérdést. Nyolcvanezer ember jött össze Európa minden nemzetéből: magyarok és németek – a császáriak mellett szászok és svábok, frankok és brandenburgiak és még sok-sok náció katonái –, olaszok, svédek, spanyolok és katalánok, franciák, angolok és skótok. Ez a sereg húszezer embert vesztett ezek alatt a falak alatt a június 17. és szeptember 2. között végbement pokoli kemény harcokban.
A miniszter beszédében elmondta: „Buda visszafoglalása és a felszabadító háború sikere hatalmas lehetőséget adott a nemzetünk számára. Lehetőséget egy újrakezdésre, amelyből oly sok volt a magyar történelemben. Nagyon mélyről kellett kezdeni. Érdemes emlékeznünk arra, hogy milyen mélyről. Az ostrom után nem volt épp ház, nem volt egyetlen épp gerenda sem. Nem voltak lakosok. Ragályok pusztítottak mindenfelé a környéken. Aztán az elfeledett békességes 18. század és a budai polgároknak, az Önök őseinek két keze munkája emelte fel újra ezeket a falakat: a templomokat és az iskolákat, a királyi palotát és a polgárok házait.” Hende Csaba emlékeztetett: „az idei ünnep a háromszázhuszonötödik évforduló. Abban a nagy zajban, rohanó világunk állandó változásaiban, abban az újrakezdésben, amelyben most élünk, alig lehetett meghallani.” Köszönetet mondott katonai hagyományaink, köztük a Petneházy bál évszázados hagyományainak ápolásáért. Gondolatait Kisfaludy Károly szavaival zárta: „Új nap fényle reánk annyi veszélyek után, Él magyar áll Buda még! A múlt csak példa legyen most, S égve honért bizton nézzen előre szemünk.”
Dr. Brányik Ottó, a Budai Polgári Casino elnöke köszöntőjében a honvédség és a magyar társadalom közötti jó kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet. A Monarchia korából hozott példákkal világította meg ennek szükségességét és hasznosságát, úgy a nemzet, mint a honvédség szempontjából. Elmondta: különösen fontosnak tartja, hogy ez a kapcsolat napjainkban is egyre erősödjön.
A köszöntők után a bálanya, dr. Petneházy Judit ünnepélyesen megnyitotta a bált. A jó hangulatú este további programját operaáriákból álló műsor és egy rövid - a nemzeti ruhakultúra értékeit napjaink divatjában megjelenítő öltözeteket felvonultató - divatbemutató tette színesebbé.
A Petneházy bált 1886-től, Buda visszavételének kettőszázadik évfordulójától kezdve Petneházy Dávid vitézségének tiszteletére rendezi meg a Budai Polgári Casino. A diktatúra nehéz éveit leszámítva – amikor magát az egyletet is betiltották – a hagyomány töretlenül él. Most a háromszázhuszonötödik emléknapot köszöntötték a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történelmi hangulattal átitatott épületében. A kertben ott áll az a nevezetes második fal egy rövid maradványa, amely mögött a vitéz oszmán védők egy egész hónapig verték vissza a szövetségesek bátor katonáinak megújuló támadásait. Szintén itt található egy nagy kaliberű török ágyú, amelyet a vár bevételeinek pillanatában rejtettek el, hogy ne kerüljön a győztesek kezére.
(kormany.hu; HM Sajtóiroda)