A tervasztaltól a harcmezőig címmel nyílt kiállítás a magyar kézifegyverek száz évéről a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban november 16-án. A tárlatot dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök nyitotta meg.

Dr. Kovács Vilmos ezredesnek a HM HIM parancsnokának köszöntője után Benkő Tibor vezérezredes így kezdte beszédét: „Nagyon jó érzéssel szólhatok erről a kiállításról, amely másfél évtized után az első fegyverkiállítás az intézményben”.
Benkő Tibor vezérezredes (fotó: Rácz Tünde)A Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte: „láthatnak majd egyedi készítésű míves magyar fegyvereket és olyan sorozatgyártású eszközöket is, amelyeket ma is használnak műveleti területen a magyar katonák. Az a tudás, az az alkotókészségek azok a képességek, amelyekkel ezeket létrehozták, megvan a mai magyar szakemberekben. Mi katonák jól tudjuk, mit jelentenek ezek, s ezért is szeretnénk, ha a magyar hadiipar ismét felszálló ágba jutna, s ismét világszínvonalú fegyverek kerülnének ki a magyar üzemekből. Pontosan tudjuk azt is mire képes a magyar hadiipar, és ezért is szeretnénk megújítani” – fogalmazott a vezérezredes.

 

(fotó: Rácz Tünde)

„A tervasztaltól a harcmezőig – a magyar kézifegyverek 100 éve” című tárlat létrejöttét az indokolta, hogy száz éve, 1911 szeptemberében jegyezték be a szabadalmát annak a pisztolynak, amely a Magyar Királyi Honvédség első, teljes egészében magyar tervezésű és gyártású fegyvere lett- tájékoztatott Soós Péter százados, a kiállítás rendezője. Másrészt, pontosan húsz évvel ezelőtt, 1991 novemberében rendszeresítették a Magyar Honvédségben a Gepárd M1 mesterlövészpuskát. A konstruktőrök életútját követve a kiállítótermekben a látogatók megismerkedhetnek a Frommer pisztolyokkal, a Gebauer-féle motorhajtású géppuskával, a Király géppisztolyokkal, a Vécsey kézigránáttal, a Kucher géppisztollyal és a méltán híresGepárd fegyvercsaláddal. A legnagyobb nevek mellett a kiállítás nem feledkezik el azokról a sokszor névtelen mérnökökről, technikusokról sem, akik a hazai fegyvergyárakban, vagy a Haditechnikai Intézetben próbálták gyakorlatban kivitelezni a tervezők ötleteit.

(fotó: Rácz Tünde)

Látható– többek között – az az 1846-os iparműkiállításon díjat nyert magyar csappantyús pisztolypár, amely első nyitás volt a világpiac felé a Kirner-család jóvoltából. Vitrinben sorakoznak az 1870-es évekbeli Werndl-féle puskák, amelyek az első sorozatgyártású magyar katonai fegyverek voltak, de megtekinthetők a Fegyver és Gépgyárban, valamint az egykori legendás Danuviában készült különböző hazai fegyverek. Itt vannak a Gepárd deszant romboló vagy mesterlövész fegyverek, s megtalálhatóak a tárlókban a magyar nagyipari fegyvergyártás utolsó termékei közül például: a P9RK öntöltő pisztoly, vagy a 9 mm-es KGP-9 géppisztoly.

Több kisfilm mellett számtalan – a nagyközönség számára eddig teljesen ismeretlen – fénykép és rajz, illetve a fegyverek működését bemutató eszköz, tabló színesíti a tárlatot. A kiállítás – min elhangzott – nem a teljesség igényével készült, elsősorban a Hadtörténeti Múzeumban és a Haditechnikai Intézetben az utóbbi években végzett kutatói és állagvédelmi munka eredményeit hivatott bemutatni.

(kormany.hu; Zrínyi Média)