A NATO olyan képességek kialakítását, illetve továbbfejlesztését kérte Magyarországtól a 2014 és 2028 közötti időszakban, amelyeket a nemzeti katonai stratégia és a Magyar Honvédség 10 éves stratégiai terve egyaránt célokként tűzött ki. Mindez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség fejlesztési terve és jövőképe megegyezik a NATO céljaival - mondta Hende Csaba védelmi miniszter kedden Budapesten a véderő-, katonai és légügyi attasék értekezletén.
Hende Csaba elmondta, a NATO Magyarországgal szemben megfogalmazott képességcéljai között egy telepíthető lövészdandár 2023-ra történő kialakítása és felszerelése áll. Továbbá jelentős NATO-igény egy új helikopterflotta kialakítása, a különleges műveleti képességek megerősítése, valamint a stabilizációs, rekonstrukciós képességek kialakítása. Hozzátette: mindezek megvalósítása egyébként a NATO-igényektől függetlenül is "nemzeti érdekünk".
A miniszter kiemelte: a siker két legfontosabb alapja a NATO-konform stratégiai tervezési rendszer, valamint a kormányzat garanciája a védelmi költségvetés fokozatos emelésére. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy az idei évre meghatározott 242 milliárd 367 millió forintos védelmi költségvetés nagyon kevés, ezzel GDP-arányosan a NATO-tagállamok rangsorában hátulról a harmadik helyen áll az ország. Hende Csaba elmondta, hogy előző nap magyarországi látogatásán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is elismerte, hogy ebből a kevés pénzből is minőségi hozzájárulást biztosít Magyarország a szövetség munkájához.
Hende Csaba közölte, hogy 2012 során a külföldi missziókban kimagasló teljesítményt nyújtottak a magyar honvédek. Mint mondta: a magyar katonák a második világháború óta nem szereztek olyan harci tapasztalatot, mint Afganisztánban, s ezáltal az utóbbi években "ugrásszerűen megnőtt" a Magyar Honvédség harcértéke.
A miniszter a következő időszak feladataként arról beszélt, hogy méltóképpen kell befejezni 2014 végén Afganisztánban az ISAF küldetést, és a magyar szerepvállalást a 2015-től induló új tanácsadási missziónak megfelelően át kell alakítani. Emellett kiemelt jelentőségűnek tekintik a balkáni területeken - Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában - lévő szerepvállalást, amelyben az afganisztáni kivonulással akár létszámbővítésre is látnak lehetőséget - fejtette ki a tárcavezető.
Hende Csaba beszélt arról is, hogy hétfőtől fél éven keresztül Magyarország tölti be a visegrádi együttműködés elnöki posztját. Ennek során a Honvédelmi Minisztériumot is számos esemény érinti, mint például a védelmi miniszterek, vagy a vezérkari főnökök találkozója. Kifejtette: a honvédelmi tárca három területet kíván hangsúlyosan megjeleníteni az elnökség során.
Az egyik, hogy összehangolják az álláspontokat és lehetőség szerint közösen lépjenek fel a visegrádi országok az Európai Tanács decemberi ülésén, ahol a közös biztonság- és védelempolitikai jövőjéről vitáznak majd. A második feladat a 2016-ra felálló V4-es EU harccsoport létrehozásával kapcsolatos munka összehangolása, harmadszor pedig a V4-es országok védelmi tervezési és beszerzési terveinek megismerésre és lehetőség szerinti összehangolása - ismertette Hende Csaba.
(MTI)
