Katonai együttműködési megállapodást kötött Grúzia és Magyarország. A szerződést Hende Csaba honvédelmi miniszter és Irakli Alasania, Grúzia védelmi minisztere csütörtökön írta alá Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban.

Az egyezmény alapján a felek minden évben katonai együttműködési tervet dolgoznak ki - mondta Hende Csaba az eseményt követő sajtótájékoztatón. Most egy általános együttműködési keretmegállapodást írtak alá, amely a későbbiekben alapját képezi a különböző konkrét megállapodásoknak.

(A videó nagy felbontásban elérhető a sajtószobában.)

Hende Csaba az együttműködés most megcélzott területei közül kiemelte a fegyverzet- és a légtérellenőrzést, a védelmi tervezést, hadgyakorlatok végrehajtását, a békefenntartó műveletekben való együttműködést, valamint az információ biztonsági rendszerek, a katonai oktatás és képzés, a katonai egészségügy, katonai földrajz, katonai meteorológia és topográfia területét, továbbá speciális feladatként Grúzia katonai repülőtereinek NATO-előírásoknak való megfeleltetése elősegítését.

A Magyar Honvédség ez évi nemzetközi együttműködési tervéről Hende Csaba elmondta: az ezt tartalmazó miniszteri utasítás első helyen a műveleti területen való együttműködést és az ehhez kapcsolódó megállapodások megkötését írja elő, elsősorban az Egyesült Államokkal, Németországgal, Svédországgal és Szlovéniával. Emellett a mostani magyar-grúz, tárcaszintű katonai megállapodáshoz hasonló egyezményeket terveznek még aláírni az év folyamán, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal is. Irakli Alaszania kiemelte: a most megkötött kétoldalú megállapodás nemcsak a katonai kapcsolatok elmélyítését, hanem a két ország történelmi kapcsolatának erősítését is szolgálja.

Grúzia deklarált céljai között szerepel az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás, ebben Magyarországot erős partnernek tekintik. A grúz védelmi miniszter megköszönte továbbá Magyarország támogatását országuk területi integritásának és szuverenitásának megőrzése és fenntartása, valamint Abházia, illetve Dél-Oszétia el nem ismerésével kapcsolatos politika tekintetében. Mint Irakli Alaszania kiemelte: úgy gondolják, hogy Grúzia euroatlanti csatlakozása lehetővé teszi majd országuk számára, hogy békés eszközökkel és politikai módon találjanak megoldást ezekre a kérdésekre.

(MTI)