„Honvédség és társadalom 1956” – címmel tudományos tanácskozást tartottak október 12-én a budapesti Honvéd Kulturális Központban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójához kapcsolódott e konferencia, s egy kiállítással kezdődött.
A Honvédelmi Minisztérium, a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége (HTBKOSZ) és a Szentendrei Kulturális Egyesület szervezésében az egész napos megemlékezés és tanácskozás az Emlékezz Európa – Beszélő plakátok című - Székely Kornél grafikus műveiből, a Pesti Srác Alapítvány és Wittner Mária támogatásával rendezett - kiállítással kezdődött. „Azért jöttünk ma itt össze, hogy találkozzunk a történelemmel, ami nagyon is hozzánk tartozik. Mert ezáltal a legnagyobb dologra vállalkozunk: megpróbáljuk megérteni a jelent, hogy felépíthessük a jövőt”- fogalmazott a kiállítás megnyitóján dr. Szarka Gábor. A Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke emlékeztetett: a múltunkhoz tartozik a létező szocializmus diktatúrája, amely mindvégig az emberre hivatkozott, de semmibe vette az embert. Aztán eltelt egy emberöltő, s hozzászoktunk a szabadsághoz, amely ha nem is olyan, amilyennek elképzeltük, de magától értetődő. Kevéssé tudjuk, hogy mibe került a szüleink, nagyszüleink nemzedékének, s kevéssé értjük, milyen értékes és drága dolog a szabadság.
Szarka Gábor kiemelte: szükség van tanúkra, akik el tudják mondani, amit átéltek, mindazt, amit a tudomány és a művészet eszközeivel el tudnak mondani! Szükségünk van arra, hogy ezek a plakátok beszéljenek: a kelet-közép-európai népek ellenzéki mozgalmainak leverését követő megtorlásairól, a szabadság értékéről, az árról, amit az előttünk járó nemzedékek megfizettek érte. Ez az igény indította a Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy az ’56-os Magyarok Világszövetségével, valamint a HTBKOSZ-szel, megrendezze ezt a plakátkiállítás, majd eljuttassa a lehető legtöbb iskolába, művelődési intézménybe.”
A kiállítás-megnyitó után a résztvevőket Koncz János nyugállományú ezredes, a Szentendrei Honvéd Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte. Az emlékező tanácskozás elején Szelekovszky Ernő, a HTBKOSZ elnöke emlékeztetett: ötvenöt évvel ezelőtt ilyenkor még nem folyt a magyar vér, de tizenegy nap múlva már ömlött a szabadságunkért folytatott keserves, Dávidnak a Góliáttal vívott harcára emlékeztető küzdelemben, amely világtörténelmi jelentőségűvé vált. Erre kell most emlékeznünk- fogalmazott.
Az előadók közül elsőként dr. Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Alapítvány elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Fölvetette: mi lett volna a természetes ’56-ban? Kivezénylés, sortűz… mint sok országban. Nálunk miért történt másképp? Mert a tisztek jó részébe az 1920-as 1930-as évek tanárai beoltották a haza föltétlen szeretetét és szolgálatát, a hűséget és tisztességet. 1956-ban választani kellett! S a tisztek úgy döntöttek: nemzetük tagjaira nem lövet(het)nek!
Dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke felszólalásában kiemelte: 1956 története a szabadság és az igazság keresésének története. Azt mutatja meg, hogy ezen értékek nélkül sem egy ország, sem egy hadsereg, sem az egyes ember nem élhet. Hozzátette: a rendszer szörnyű bűnöket követett el. A politikai és katonai vezetés helytelen döntéseiben, majd bénultságában, a hadsereg belső törvényszerűségei miatt s részint emberi mulasztásokban keresendők az okok, hogy a hadsereg miért nem válhatott október 28-ig a forradalom fegyveres erejévé és november 4-e után a forradalom vívmányainak hatékony védelmezőjévé” – fogalmazott. „Amikor szétesett a rendszer, mindenkinek magának kellett döntenie merre megy, s mit csinál, sokszor vezetés híján, parancsnok nélkül”. Szarka Gábor rámutatott: a döntések adják 1956 legnagyobb tanulságát minden időben a magyar honvéd számára. Kiemelte: „az elmúlt húsz esztendő legnagyobb adóssága, hogy nem sikerült a honvédelem, benne a Magyar Honvédség ügyét igazi nemzeti üggyé tenni. Ez a munka is ránk vár!”
Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökének előadásában is nagy hangsúlyt kapott a hősök tisztelete és emlékezete, valamint az új szellemű, igaz tartalmú történelemkönyvek szükségessége. Wittner Mária, az ’56-osok Világszövetsége elnöke, országgyűlési képviselő felszólalásában kiemelte: mi nem akarunk világpolgárok lenni. Az menjen el annak, aki nem képes áldozathozatalra, aki „rt.-nek” tekinti hazánkat. A mártírokért, a ma többet, jobbat akarókért szóljon a harang! – hangsúlyozta.
(kormany.hu; Zrínyi Média)
