Intézményünk küldetése megemlékezni azokról a katonaelődökről, akik a vérzivataros időkben is helytálltak, s emberként éltek. Kéri Kálmán vezérezredes ilyen katonaember volt- fogalmazott dr. Padányi József mérnök ezredes. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megbízott rektora Kéri Kálmán születésének 110. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencián mondta ezt december 13-án, kedden.
Az eseményen részt vett – többek között – dr. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Korom Ferenc dandártábornok, a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnöke, és dr. Töll László alezredes, a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály vezetője. Dr. Csikány Tamás ezredes, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetőjének köszöntője után dr. Padányi József mérnök ezredes, a ZMNE megbízott rektora nyitotta meg.
Dr. Szakály Sándor, egyetemi tanár, hadtörténész röviden ismertette Kéri Kálmán életútját, hangsúlyozva kiemelkedő képességeit, sokoldalúságát. Magas kitüntetés birtokában lett alig harminchét évesen vezérkari százados, de volt katonai attasé és 1941–1943. között három honvédelmi miniszternek is szárnysegédje. A második világháború évei alatt volt hadtest vezérkari főnök, majd az 1. Magyar Hadsereg vezérkari főnöke is. A háború befejezését követően részt vett az új magyar haderő felállításában. Bár 1946-ban Tildy Zoltán, akkori köztársasági elnök kinevezte vezérőrnaggyá, valójában erre a címre majdnem fél évszázadot kellett várnia. Letartóztatták, felmentették, majd rendelkezési állományba helyezték, pár évvel később, 1949-ben ismét letartóztatták: a kistarcsai internálótáborba, majd a recski munkatáborba került. A tábort felszámolása után több éves börtönbüntetésre ítélték, de 1954-ben szabadult. Nyugdíjazásáig dolgozott éjjeliőrként, segédmunkásként, raktárosként és pincemesterként is.
1990-ben rehabilitálták, előbb vezérőrnaggyá nevezték ki, majd 1991-ben vezérezredessé léptették elő. A rendszerváltást követő első Országgyűlés alakuló ülésen korelnökként vett részt, majd tagja lett a Honvédelmi Bizottságnak, kilencvenhárom évesen, 1994. május 26-án hunyt el. A honvédelem ügye, a magyar katonai tisztképzés mindennél fontosabb volt számára, egész életét ezeknek szentelte.
Dr. Szendy István a két világháború közötti magyar katonai stratégiáról tartott előadást, világosan különbséget téve a stratégia és a hadászat kifejezések között. Szólt a katonai stratégia fő küldetéséről, tartalmi elemeiről. A végén idézte Bismarckot, az egykori vaskancellárt, miszerint: „Minden állam olyan erős, mint a hadserege”.
Horváth Csaba alezredes Elgondolások a gyorscsapatok alkalmazása a Magyar Királyi Honvédségben címmel tartott előadást. Ebben rámutatott, hogy az első világháborús tapasztalatok bebizonyították, hogy az átütő sikerhez szükség van mozgékony, gyors, nagy tűzerejű csapatokra, hogy az ellenség védelmét ne csak áttörhessék, de ezután eredményt is érjenek el mögötte. Trianont követően azonban semmiféle lehetőség nem volt gyakorlatilag a technikai fejlesztésre, így csak az elmélet fejlődött. Csak 1938-ban történhetett meg az első gyorshadtest felállítása, majd 1940-es és 1941-es bevetése.
Horváth Attila alezredes a terület-visszacsatolások szállítási tapasztalatairól szólt. Beszélt az akkori katonai szemléletváltásról, miszerint a helyszíni ellátást kell előnybe részesíteni a nehézkes, lassú szállításokkal szemben. Kéri Kálmán korabeli tevékenységét méltatva kijelentette, akkorra tehető a katonai szállítás aranykora, amikor ő felügyelte, irányította azt. Érdekességként megemlítette, hogy volt olyan időszak, amikor néhány hét alatt több mint fél millió felfegyverzett katonát szállítottak határainkon belül és azon túlra. Ilyenkor naponta száz katonavonat mozgott az országban.
(kormany.hu; Zrínyi Média)