Láthatóak ugyan annak a jelei, hogy megkezdődött az orosz erők visszavonása, de még mindig orosz katonák tízezrei vannak az ukrán határnál - mondta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kedden Brüsszelben újságíróknak, amikor megérkezett a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozására. Az ukrajnai helyzet áttekintése uralja a NATO-országok védelmi minisztereinek kedden kezdődő, kétnapos brüsszeli értekezletét, amelyen Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli.
A NATO-országok védelmi minisztereinek most megkezdődött kétnapos brüsszeli tanácskozása a védelmi tárcák részéről a walesi csúcs előtti utolsó miniszteri szintű egyeztetés. A tanácskozáson Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli.
A kétnapos értekezlet első napján a 28 miniszter előbb saját körben, majd az ukrán védelmi tárca vezetőjének a bevonásával tekinti át az ukrajnai helyzetet. Este a munkavacsorán szintén az ukrajnai válság, illetve a jogellenes orosz katonai beavatkozás lesz a fő téma.
Rasmussen felszólította Moszkvát, hogy teljes mértékben vonja vissza katonai erőit az ukrán határtól, valamint szüntesse be a Kelet-Ukrajnában kormányzati épületeket elfoglaló, EBESZ-megfigyelőket túszul ejtő fegyveres bandák támogatását. A főtitkár szerint a konfliktus politikai, diplomáciai megoldására kell törekedni, és mivel semmi nem indokolja az orosz katonaság tömeges jelenlétét az ukrán határnál, a békés rendezés érdekében ezen orosz erők teljes visszavonása lenne az első és legfontosabb követelmény. Rasmussen most először nevezte nyilvánosan fegyveres bandáknak a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákat. Ha Moszkva beszüntetné támogatásukat, az szerinte a helyes irányba mutató lépés lenne. A NATO főtitkára megerősítette azt is: az atlanti szövetség nem ismeri el a Krím törvénytelen orosz bekebelezését, és továbbra is Ukrajna részének tekinti a félszigetet.
Riporteri kérdésre válaszolva az atlanti szervezet vezetője üdvözölte a Fehér Ház bejelentését, miszerint a washingtoni kormányzat egymilliárd dollárt különít el a NATO keleti tagországaiba - az érintett kormányok megnyugtatása végett - küldendő pótlólagos amerikai erők finanszírozására. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a NATO még nem hozott döntést arról, miként módosítja védelmi terveit, milyen hosszú távú intézkedéseket kíván hozni az ukrajnai agresszív orosz fellépés nyomán. Mint mondta, már tettek különböző rövid távú intézkedéseket, de a nagyobb távlatokban előre tekintő készenléti tervek átdolgozása - és azon belül a katonai gyakorlatozás fokozásán túl esetleg akár a megfelelő erők telepítésének az eldöntése - csak a szeptemberi walesi NATO-csúcstalálkozón várható.
(MTI)
