A NATO-országok védelmi miniszterei kedden és szerdán Brüsszelben tartandó tanácskozásukon elsősorban azt tekintik át, milyen módon lehet biztosítani a szövetség megfelelő védelmi képességeit a gazdasági válsághelyzetben, amikor a tagállamok védelmi költségvetése forrásszűkében van. Megvitatják a NATO vezette fő műveletek, az afganisztáni ISAF- misszió, valamint a koszovói KFOR- misszió helyzetét is.
A tanácskozáson Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli.
Az „okos védelem" (smart defence) - vagyis a források racionálisabb felhasználása, a fölösleges párhuzamos védelmi kiadások kiküszöbölése - lehetséges területeit a májusi chicagói NATO-csúcson vázolták fel, és most a kitűzött feladatok végrehajtásának eddigi előrehaladásáról készítenek leltárt a miniszterek.
Egy magas rangú NATO-tisztségviselő hétfőn újságíróknak elmondta: a kihívások egyike, hogy Európa mind kisebb arányban veszi ki részét a NATO közös védelmi erőfeszítéseiből. Az Egyesült Államok, illetve az európai szövetségesek által védelmi célra fordított pénz 2001-ben még úgy aránylott egymáshoz, hogy az amerikaiak az összeg valamivel kevesebb mint kétharmadát állták. Tavaly már a NATO védelmi költségvetésének több mint háromnegyede származott az Egyesült Államoktól. A NATO-forrás felhívta a figyelmet arra, hogy mindeközben erőteljesen növekednek az orosz és a kínai katonai kiadások.
A NATO vezette afganisztáni ISAF misszió 2014 végén a tervek szerint befejeződik, a szövetségesek kivonják harci erőiket a közép-ázsiai országból. Az afgán kormányerők - a NATO reményei szerint - már 2013-ban átveszik az ISAF-tól a biztonság fenntartásáért viselt fő felelősséget az ország egész területén. Az átadási folyamat közepette azonban mind aggasztóbb méreteket öltenek Afganisztánban az olyan támadások, amelyeket az afgán fegyveres erők soraiban szolgáló, a nemzetközi erők által kiképzett afgánok követnek el ISAF-katonák - illetve az esetek egy részében afgán kormánykatonák, rendőrök - ellen. Ez ellen a jelenség ellen a NATO az afgán kormánnyal együtt - főként az elhárítás területén - határozott lépéseket tesz, amelyekről most beszámolnak a minisztereknek.
A NATO ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy ezek a „szövetséges részről" elkövetett támadások nem lassítják az átadás folyamatát. Az atlanti szövetség a 2014-es kivonulás után sem akarja magára hagyni Afganisztánt. Új missziót készítenek elő, amely a kiképzésre és támogatásra helyezi a hangsúlyt. Ebbe is be akarnak vonni NATO-n kívüli országokat. Nevük elhallgatását kérő források szerint erősen érdeklődik a 2015-től induló új misszióban való részvétel iránt Ukrajna, Grúzia, Finnország, Svédország, Ausztrália és Új-Zéland, valamint - egyelőre nem körvonalazott módon - Azerbajdzsán és Montenegró is. Az új misszió mindenképpen sokkal kisebb költséget jelent majd, mint az ISAF-vállalkozás.
A koszovói KFOR-misszió ügyében NATO-források előzetes közlése szerint a helyzet áttekintésén túl most nem várható újabb döntés arról, hogy tovább csökkentsék a létszámot. Koszovóban a helyzetértékelés szerint továbbra is szükség van a KFOR-katonák jelenlétének jelenlegi szinten tartására.
(MTI, Honvédelmi Minisztérium)
