Akkor tartozunk össze, ha a múltat feledve és megértve van közös jelenünk, mert csak így lesz közös jövőnk – hangsúlyozta Hende Csaba június 3-án, vasárnap. A honvédelmi miniszter a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját megelőző napon avatott Turul-szobrot Komáromban.

Hende Csaba avatóbeszédében elmondta: a magyar történelem kezdő pillanata valahol ott van, ahol a Turulmadár álmában leszáll Emesére. Emese álma egy édesanya álma. Fia, Álmos nagy feladatot kap az égiektől: új hazát fog szerezni a pusztában vándorló nemzetségeknek, ahol majd nagy nemzetté lehetnek. Emese álmában az égiek akarata a megtermékenyítő Turul képében jelent meg. Azt jelenítette meg az asszonynak, hogy nagyra hivatott, győztes nép vagyunk. Mert arra vagyunk hivatva, hogy éljünk, megmaradjunk és gyarapodjunk, legyőzve a sors minden nehézségét. A miniszter kiemelte: akkor tartozunk össze, ha a múltat feledve és megértve van közös jelenünk, mert csak így lesz közös jövőnk. Csak így válik valósággá Emese álma és a mondabeli Turul ígérete.

Hende Csaba (fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)

A mai napon Trianon gyűjtött össze bennünket, amely legnagyobb tragédiáinkhoz mérhető csupán, a tatárjáráshoz, s török hódoltsághoz, és a magyar hagyomány organikus fejlődését megszakasztó két totális diktatúrához – fogalmazott Hende Csaba. „Mi veszett el Trianonban?” – tette fel a kérdést beszédében a honvédelmi miniszter, majd hangsúlyozta: „a legnagyobb tragédia az volt, hogy meglazultak a minket összetartó évezredes szálak. Amikor a határ lezuhant, más lett, különböző irányokba indult el az életünk. Ezt még tetézte a vasfüggöny elzártsága, amely nemcsak nyugat felé, hanem az egyes, úgynevezett szocialista országok közé is leereszkedett.”

 

(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)Hende Csaba szerint a rendszerváltozás óta eltelt idő legnagyobb kérdése az volt, hogy lehet-e, lesz-e közös életünk? Össze tudjuk-e kapcsolni a borzalmas XX. század után az európai jogban és szabadságban a nemzetet? A fordulat 2010 júniusában jött el, amikor minden magyar számára megadatott a kettős állampolgárság lehetősége. „Ez az ország és ez a nemzet kiáll minden egyes polgára mellett és kiáll minden magyar mellett, éljenek bárhol a nagyvilágban!” – hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője.

Ne feledjük, szomszédjainkkal is összetartozunk. Összetartozunk, hiszen együtt élünk és ezer esztendeje közös a sorsunk. A történelmünk és a jövőnk is közös. A sorsunk egymás kezében is van. Gyógyítsuk hát meg nemzetünket és gyógyítsuk meg Közép-Európát. Emeljük fel a fejünket és teremtsünk békét egymás tiszteletével, teremtsünk békét egymás érdekeinek méltányos elismerésével, teremtsünk egészséges, gyarapodó nemzetet és nemzeteket. A Turul-szobor erre az összetartozásra figyelmeztet minket” – emelte ki beszédében Hende Csaba.

(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)

A város központjában található Turul-szobrot – amely az egyik legkiválóbb magyar kortárs szobrászművész, Szmrecsányi Boldizsár alkotása, és amelynek talapzata Turi Attila Ybl-díjas építész, a devecseri és a kolontári újjáépítések vezető építészének tervei alapján készült – Hende Csaba és dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere leplezte le.

Az emlékezés koszorúját a honvédelmi miniszterrel együtt Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja helyezte el a trianoni békediktátum aláírásának és a város kettészakításának 92. évfordulója alkalmából állított emlékmű talapzatánál.

(HM Sajtóiroda; Zrínyi Média)