Az önkéntes tartalékos rendszert megalapozó koncepciót még az előző polgári Kormány időszakában, 1999-ben fogadta el a Honvéd Vezérkar Katona Tanácsa. Az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének előkészületeit követően 2002-ben kezdődhetett meg a tényleges toborzás. A visszafogott toborzás ellenére meglehetős érdeklődést kiváltó tartalékos rendszer feltöltése a 2002-es Védelmi Felülvizsgálatot követően derékba tört. 2005-től a sorkatonai szolgálat békeidőszaki felfüggesztését követően 2010-ig a ténylegesen rendelkezésre álló tartalékosok száma évi átlagban sem érte el a 20 főt!
A Magyar Honvédség (MH) katona állománya békében hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonákból áll, mely rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején (a továbbiakban: minősített időszak) – az Országgyűlés döntését követően – kiegészül az Alkotmányban meghatározott hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkkel, akik a Magyar Honvédség további tartalékerejét jelentik.
A professzionális haderő tartalékállományát a békeidőszaki hadkötelezettség megszüntetése óta, minősített időszakon kívül, kizárólag az önkéntes tartalékosok biztosítják.
A Magyar Honvédség tartalékos rendszerének átalakítása a kormányváltás után új lendületet kapott. A 2010-ben hivatalba lépett honvédelmi vezetés az egyik fő célként az önkéntes tartalékos rendszer (ÖTR) feltöltésének, az abban szolgálatot vállalók felkészítésének felgyorsítását, a rendszer gazdaságos és hatékony működési rendjének kialakítását tűzte ki maga elé. A sikeres végrehajtás megkövetelte az ÖTR elemeinek újradefiniálását.
A 2011-től békében és minősített időszakban is alkalmazható önkéntes tartalék erők önkéntes műveleti tartalékosokból és önkéntes védelmi tartalékosokból állnak.
Az önkéntes műveleti tartalékos (ÖMT) a 2001. évi XCV. törvényben (Hjt-ben) meghatározott feltételrendszer alapján önként vállalja, hogy rendelkezésre állási díj ellenében rendelkezésre áll és behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít a hivatásos és szerződéses állományú katonákéval azonos feltételek és követelmények szerint.
Az önkéntes védelmi tartalékos (ÖVT) határozatlan idejű szerződésben meghatározott egyedi feltételrendszer szerint rendelkezésre áll, és behívását követően ellátja a szerződésében megjelölt területvédelmi (őrzésvédelmi, befogadó nemzeti támogatási, vagy katasztrófavédelmi, stb.) feladatot.
A Magyar Köztársaság Honvédelmi Miniszterének a „Magyar Honvédség tartalékos rendszere fejlesztéséhez kapcsolódó egyes feladatokról” szóló 95/2010. (XI.16.) HM utasításában foglaltaknak megfelelően a MH önkéntes tartalékos rendszerének védelmi tartalékos komponense 2011. január 1-jén megkezdte működését. A sikeres előkészítő munka eredményeként az Országgyűlés 2010. december 20-án elfogadta az ÖTR működésének jogi alapjait meghatározó jogszabálycsomagot, amelyben az MH lehetőséget kapott 2049 őrző-védő beosztás önkéntes tartalékos katonákkal való feltöltésére. Ezáltal a Honvédség önkéntes tartalékos katonáinak száma mintegy 2000 főre emelkedett. Jelenleg külön szerződés alapján ezek a tartalékosok biztosítják a Magyar Honvédség 57 kiemelt fontosságú objektumának őrzését, illetve állnak készen egyes minősített időszakban ellátandó feladataikra.
A békében a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM Ei Zrt.) alkalmazásában álló ÖVT Fegyveres Biztonsági Őr állomány rendszeres katonai kiképzésben részesül, de csak tervezett kiképzésük, tényleges alkalmazásuk, igénybevételük idejére kerülnek a Honvédség tényleges állományába.
Az önkéntes védelmi tartalékos állomány tagjai az első ütemben tehát alapvetően az adott laktanyákban korábban őrző-védő feladatokat ellátó civil munkavállalókból kerültek ki. A következő ütemben – várhatóan 2012-t követően – a további védelmi tartalékos beosztások feltöltése is megkezdődik. Az önkéntes tartalékosok felkészítése a tervezett feladat és katonai előképzettség, illetve az alkalmasságuk függvényében differenciált, ez biztosítja a lehető legszélesebb társadalmi részvételt a rendszerben.
A honvédelem nemzeti ügy. A Honvédelmi Minisztérium a lehető legszélesebb körben biztosítani kívánja a tartalékos rendszer működtetése kapcsán a munkavállalók, a munkaadók és a tudományos élet képviselőinek részvételét az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésére vonatkozó döntések előkészítésében, számít továbbá a közvélemény figyelmére és támogatására. ________________________________________
(HM Sajtóiroda)