A líbiai válság határozta meg az uniós országok védelmi minisztereinek pénteki, gödöllői informális ülését. Az Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár részvételével és Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője elnökletével rendezett kétnapos találkozón egyebek mellett az EU közös biztonság- és védelempolitikáját támogató katonai képességek fejlesztéséről is tárgyaltak.
A találkozó első, csütörtöki napján a Szépművészeti Múzeumban megrendezett munkavacsorán napirend előtt tájékoztató hangzott el a líbiai és az elefántcsontparti helyzetről, ezt követően pedig a tagállamok eszmecserét folytattak a folyamatban lévő uniós katonai műveletekről. Elsőként az Afrika szarva térségben folyó katonai műveletek aktuális kérdéseit beszélték át a miniszterek. Az erről szóló vitában részt vett az ATALANTA- művelet és az EUTM Somalia- misszió parancsnoka is. Ezt követően szó volt a bosznia-hercegovinai EU-s katonai szerepvállalás helyzetéről, és az EUFOR Althea- művelet jövőjével kapcsolatos elképzelésekről is.
A résztvevők pénteken a Gödöllői Királyi Kastélyban először egy videokonferencia keretében tájékoztatást kaptak Brüsszelből, az Európai Külügyi Szolgálattól a líbiai helyzetről.
Ezt követően eszmecserét folytattak az EU közös biztonság- és védelempolitikáját támogató katonai képességek fejlesztéséről, különös tekintettel azok csoportosítására és megosztására, valamint a weimari kezdeményezésre.
Szó volt egy állandó EU- műveleti parancsnokság felállításának lehetőségéről is, illetve az EU- harccsoportok alkalmazhatóságának kérdéséről. A védelmi miniszterek hangsúlyozták, hogy a katonai képességfejlesztésben kulcsszerepe van az Európai Védelmi Ügynökségnek, amelynek főigazgatója röviden ismertette az Ügynökség előtt álló legfontosabb feladatokat.
A tagállamok megvitatták az EU-NATO és az EU-ENSZ partnerségi kapcsolatok aktualitásait. Az EU-NATO kapcsolat tárgyalásánál - a magas szintű politikai elkötelezettség jeleként - részt vett a NATO főtitkár is.
Ezt az alkalmat megragadva a tagállamok eszmecserét folytattak vele a líbiai helyzetről, és érintették az EU-NATO képességfejlesztés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Hangsúlyozták az együttműködés és a multinacionális megoldások fontosságát, példaként említve a Pápán állomásozó többnemzeti stratégiai légiszállító flottát. Az EU-ENSZ együttműködés kapcsán elsősorban arról esett szó, miként tudná az EU leghatékonyabban támogatni az ENSZ békefenntartó tevékenységét.
Napirenden kívül több ízben felmerült Líbia kérdése; a miniszterek folyamatosan nyomon követték az ottani eseményeket.
(Honvédelmi Minisztérium Sajtóiroda, kormany.hu)