Bármilyen fájdalmas is, de meg kell ismernünk múltunkat, fel kell térképeznünk a fehér foltokat, és megismerni a mögöttük álló személyeket is, mert az igazság kiderítése igen fontos- fogalmazott Hende Csaba. A honvédelmi miniszter Maruzs Roland „Tábornoki kar 1945–1956” című könyvének bemutatóján vett részt december 2-án.

Maruzs Roland „Tábornoki kar 1945–1956” című könyvét a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében prof. dr. Szakály Sándor mutatta be december 2-án. Az eseményen megjelent – többek között – dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, dr. Szarka Gábor kabinetfőnök, dr. Dankó István, a honvédelmi tárca jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka röviden bemutatta a szerzőt, Maruzs Roland őrnagyot, aki korábban itt az intézményben dolgozott. Mint mondta: most hazai pályán, hazai közönség előtt történik ez a könyvbemutató.

A megnyitó után Hende Csaba kiemelte: „a könyv múltunk egy fejezete, szembesülés történelmünkkel”. Feltette a kérdést: „kik voltak azok, akik így vezették ezt az országot, tönkretéve annak haderejét, ezzel kockára téve hazánk biztonságát? Leszögezte: „bármilyen fájdalmas is, de meg kell ismernünk múltunkat, fel kell térképeznünk a fehér foltokat, és megismerni a mögöttük álló személyeket is, mert az igazság kiderítése igen fontos”.

A könyvből kiderül, a háborút követően kevés kivételtől eltekintve olyanok öltötték magukra a tábornok egyenruhát, akiknek semmiféle katonai képzettségük, sőt többnyire polgári végzettségük sem volt, de elvállaltak mindent. Őket helyezte az akkori napi politikai érdek érdemtelenül igen magas „polcra”. Ők csináltak néphadsereget a honvédségből és okoztak olyan károkat, amelyeket máig sem sikerült teljesen felszámolni – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

A könyvet ismertető prof. dr. Szakály Sándor kiemelte, hogy sok olyan tábornok szerepel a könyvben, aki 1945 előtt is katona volt, de még több olyan található benne, aki 1945 után 4–6 elemivel, mindenféle katonai képzettség nélkül lett tábornok. Ez utóbbiak többsége ideológiát szolgált és nem a hazát. A szinte nevetséges történetek mellett tragikus életutak elevenednek meg a könyvben, hiszen zömmel a legfelkészültebb katonák kerületek internálótáborba, börtönbe vagy akasztófára. A szakember a művet tényszerűnek, és érdekesnek ítélte, de – mint mondta – a következő években sok olyan adat kerülhet még napvilágra, amely folytathatóvá teszi ezt a munkát.

Maruzs Roland, a szerző köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették könyve megjelenését. Mint mondta, több mint három évig tartott a tizenegy évet felölelő kutatómunka, amit nagyban segített, hogy korábban az irattár első ember volt az intézményben. „A munka eredményét, majd az olvasók megítélik” – zárta gondolatait a szerző, aki ezt követően dedikálta a „Tábornoki kar 1945–1956” című kötetét.

(kormany.hu; Zrínyi Média)