A hadisírok gondozásának kereteit megállapító jogszabály hatályba lépésével és az elesettek nyughelyeiről szóló információkat tartalmazó honlap elindulásával több évtizedes adósságot törleszt Magyarország – hangsúlyozta Hende Csaba. A honvédelmi miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság X. Kegyeleti Konferenciáján mondott beszédet november 11-én, Budapesten.
Hende Csaba - a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megtartott eseményen - beszédében kiemelte: a hadisírgondozás minden nemzet egyik legalapvetőbb kötelessége, hiszen a harctéren a hazájáért elesett katona a halála után is gondoskodást igényel. Földi maradványait lehetőség szerint haza kell hozni, el kell temetni, hősi sírhelyét pedig a későbbiekben is ápolni kell. Hozzátette: elődeink évszázadokon át méltó módon viszonyultak az elesett magyar hősökhöz, az intézményes gondoskodás azonban csak az első világháborútól kezdődött meg. Magyarországon az első e tárgykörben született javaslat 1915-re tehető, 1925-től május utolsó vasárnapja a hősök emlékünnepe volt. Mivel a második világháborúban mindent összevetve mi szenvedtük el a negyedik legnagyobb emberveszteséget, logikus lett volna, ha az áldozatok emlékének ápolása töretlen marad. A jól ismert történelmi tények miatt azonban egészen a rendszerváltásig csak a megszálló katonák részesültek tiszteletben.
Hende Csaba kiemelte: 1990-ben nem a hadisírgondozás kérdése volt az elsőként felmerülő megoldandó probléma, pedig először a lelkekben, a fejekben kell változást elérni, és erre a hőskultusz erősítése kiválóan alkalmas. A következő húsz évben folyamatosan létezett Magyarországon hadisírgondozás, ám jobbára hosszú távú elképzelések, megfelelő apparátus és központi politikai támogatás nélkül. A honvédelmi tárca vezetője hozzátette: a jelenlegi honvédelmi vezetésnek hivatalba lépése óta fontos törekvése volt a kérdés végleges rendezése. Ennek jegyében a hősök emlékének, nyughelyeinek méltó ápolása – a nemzeti felemelkedéshez szükséges átfogó koncepció részeként – a honvédelmi nevelési programmal együtt az önazonosság-tudat további növelésének irányában hat majd határokon innen és túl.
A miniszter legfontosabb eredményként a magyar hadisírok gondozásának kereteit megállapító törvénytervezet kidolgozását és elfogadtatását említette. A tervezet tárcaközi egyeztetései is megtörténtek. „Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés még az őszi ülésszakán el tudja fogadni, és 2012. január 1-jével hatályba léphet a jogszabály, amely méltó kereteket biztosít majd a hadisírgondozás egész rendszerének”- fogalmazott a miniszter. Hende Csaba kiemelte: e törvény egy húszéves adósság megfizetését, emellett pedig új kezdetet is jelent. Hatályba lépése véget vet majd annak az abszurd helyzetnek is, amelynek értelmében ma a határon túli földben nyugvó magyar katonahősök sírjainak méltó sorsát nemzetközi egyezmények garantálják, a Magyarországon eltemetett magyar katonák nyughelyei számára azonban e védelem nem adott. Hende Csaba szintén alapvető jelentőségűnek nevezte, hogy az elesett hősökről, végső nyughelyeikről rendelkezésre álló információk, adatok teljes egészében hozzáférhetőek legyenek a hozzátartozók, illetve bárki számára. E célt szolgálja majd a www.hadisir.hu honlap, amely a tervek szerint már november hónapban - tehát néhány héten belül – elérhető lesz, s folyamatosan szolgáltatja majd az adatokat az elesettekről.
A miniszter hangsúlyozta: igen fontos, hogy a hadisírgondozás területén tevékenykedő civilek és a feladatokat ellátó állami szervezetek – elsősorban a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal – együttműködjenek. Alapvető jelentőségű az is, hogy a mai ifjúság megismerkedjen a múlttal. A hadisírgondozás és a hősök emlékének ápolása a honvédelmi nevelési programban is kiemelt fontosságú. E célkitűzések jegyében rendezik meg jövőre az első hadisírgondozó tábort - a tervek szerint - Magyarországon és Erdélyben is. A táborban középiskolások, leendő tiszthelyettesek és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljának honvédtiszt-jelöltjei vehetnek majd részt a nyughelyek méltó állapotba hozásában, további ápolásában.
Szőcs Géza beszédében kiemelte: kötelességünk saját katonahalottainknak megadni azt, amit a kegyelet törvénye megparancsol. A kulturális államtitkár ezután ismertette a kulturális örökség védelméről szóló törvény ide vonatkozó módosításait, az abban foglalt történelmi, nemzeti emlékhelyekkel, hadisírokkal kapcsolatos legfontosabb jogokat és kötelességeket.
Töll László alezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal igazgatója előadásában a névtelen és elfeledett hősök emlékéről, illetve a hőskultusz fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a magyar közgondolkodás elsősorban az 1848-49-es szabadságharctól kezdve tartja számon katonahőseit, pedig a középkorban is rengeteg veszteséget szenvedtünk el, és számos hatalmas hőstettről van tudomásunk.
(kormany.hu; Zrínyi Média)