Megtaláltuk és azonosítottuk a legendás hírű magyar rohamtüzér tiszt, vitéz nemes Barankay József hamvait az ukrajnai Ivano-Frankivszk magyar-német hősi temetőben- jelentette be a magyar hadisírgondozás egyik legjelentősebb eseményét dr. Töll László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály vezetője és helyettese, Maruzs Roland őrnagy július 13-án.
Hatvannyolc évvel ezelőtt - éppen a július 13-i napon, délután tizennégy óra körül, a galíciai Targowicza nevű település határában, a figyelőhelyüket ért bombatalálat következtében - hősi halált halt vitéz nemes Barankay József tüzérszázados és két katonatársa – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Töll László alezredes tájékoztatójában kiemelte: a honvédelmi tárca a hadisírgondozást kiemelt feladatként kezeli. Hozzátette: vitéz nemes Barankay József rohamtüzér százados kiemelkedő tetteket végrehajtó katonatiszt volt. Tudtak személyéről, ukrajnai elestéről, ám a konkrét nyughelyet csak az elmúlt hónapokban, a német keresőkkel karöltve folytatott kutatásaik nyomán sikerült azonosítaniuk.
A hős honvédtiszt megtalálásban rendkívül segítőkésznek mutatkoztak az ukrán hatóságok, az ivano-frankivszki önkormányzat, s különösen Igor Kocskin, helyi régészprofesszor nyújtott nagy segítséget. Hozzájárult a sikeres megtaláláshoz az is, hogy az itt élő ukránok együttműködése példamutató volt – emelte ki az alezredes.
Az exhumálást július 11-én, bizottság jelenlétében hajtották végre. A feltárást végző szakemberek már a fémkoporsót látva tudták, olyan ember földi maradványait találták meg, akit jelentős személyiségnek tartottak és akinek hazahozatala határozott szándék volt. Az Újvidéken született, a Ludovika Akadémián 1932-ben végzett, majd ott oktató Barankay Józsefet rajongásig szerették az általa létrehozott elitegység, a magyar királyi 1. honvédő rohamtüzérosztály katonái. Nemcsak sokoldalú tehetségéért, kiváló képzettségéért, következetességéért, a legveszélyesebb helyeken s helyzetekben, közelharcokban való személyes csapatvezetéséért, megszállottságáért, bátorságáért becsülték nagyra, de szó szerint mindhalálig érzett hazaszeretete, minden körülmények között érvényesülő embersége is osztatlan elismerést, ragaszkodást váltott ki soraikban. Katonai pályafutását magas kitüntetések is fémjelezték: Erdélyi Emlékérem, Magyar Koronás Bronzérem, Német Vaskereszt I. és II. osztálya – s a magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem, amit csupán 22 kiváló tiszt érdemelt ki, közülük is nyolcan csak a haláluk után.
A sajtótájékoztatón elhangzott: bár az hajdani ivano-frankivszki sírkert helyén ma egy emlékpark áll, mégis sikerült a sírhelyet megtalálni, a hős honvédtiszt személyi azonosítását olyan közvetett bizonyítékok könnyítették meg, a tiszteknek járó, általa is viselt bilgeri bőrcsizma, valamint a személyi azonosító jegye (tokfelirat: „1936 M”), illetve a személyes veszteségkartonja.
(HM Sajtóiroda; Zrínyi Média)
