Az afganisztáni szerepvállalásról, a honvédség anyagi-technikai gondjairól és eredményeiről egyaránt szólt dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a lapunknak adott interjúban.
A Balaton utcai épület a szocreál időkre emlékeztet, földszintjén alapos ellenőrzésen esünk át. A miniszter hivatala az első emeleten található, hivalkodásnak nyoma sincs. A falon dekorációként néhány ősi harci eszköz függ, de igazából a három dimenziós térkép kelt figyelmet. "Amikor a miniszterelnök nálam járt, azt mondta, neki is kell egy hasonló", fogad mosolyogva Hende Csaba, majd hellyel kínál egy termetes, masszív kerek asztalnál, amely, jegyzi meg, Czinege Lajos örökségéből való.
- Milyen katonaélményeket őriz a kádári hadügyér idejéből? Amikor is előfelvételisként besorozták az akkori Magyar Néphadseregbe.
- A kalocsai, úgynevezett forradalmi ezredbe a leendő joghallgatókat, közgazdászokat és színészpalántákat vonultatták be, ide kerültem én is. Hát ez egy érdekes hely volt: a laktanya névadójának, Jurinovics Miklósnak mellszobrát a bejárat közelében helyezték el. Az volt a szabály, hogy ahányszor előtte elhaladtál, annyiszor le kellett verni a díszmenetet, mármint a szobornak. Ennél azért jóval fontosabb, hogy olyan kitűnőségekkel szolgálhattam együtt, mint Rátóti Zoltán, Rudolf Péter és sokan mások. Egyébként páncéltörő tüzér szakaszban katonáskodtam.
- Afganisztán: egyre gyakrabban esik szó ottani szerepvállalásunkról. Egy felmérés szerint a magyar lakosság több mint a fele támogatná a kivonulást. Mi a tárca álláspontja, mit hoz a jövő?
- A 2001. szeptember 11-ei, New York-i terrortámadást követően az ENSZ felhatalmazása alapján kezdte meg a NATO az ISAF-erők révén az afgán hadműveletet. Ennek célja akkor és most is az, hogy elősegítsük a törvényes afgán kormány megszilárdítását. Jelesül, hogy ez a kormány képes legyen egyedül is garantálni a békét és a biztonságot ebben a sokat szenvedett országban. Nem csupán NATO-műveletről van itt szó, jóllehet mind a 28 tagállam részt vesz csapataival a misszióban. Ám ezen túlmenően 18 olyan ország is küldött egységeket, amely nem tagja a szövetségnek. E küldetés súlypontja, a körülmények változása folytán, egyre inkább kiképzői feladatokra tevődik át. Egy ideje gőzerővel folytatódik az afgán kormányhadsereg és rendőrség toborzása, felkészítése. A biztonsági helyzet romlása ellenére is akadnak reménykeltő mozzanatok, mint például a legutóbbi, parlamenti választás. Ha a kedvező folyamat előre halad, a törvényes hatalom megszilárdul, akkor Obama elnök bejelentésére utalva, 2011 közepétől elkezdődhet a csapatok kivonása. Nagyon fontos, hogy szövetségeseinkkel egyeztetve a legmegfelelőbb időben fejezzük be ezt a küldetést. Érdekünk, hogy a NATO, amely biztonságunk sarokköve, tekintélyvesztés nélkül kerüljön ki az afgán konfliktusból. Elmondhatom, hogy naponta értékeljük az afganisztáni helyzetet, folyamatosan gondolkodunk a szerepvállalás átalakításán. Ahogy a helyzet változik, úgy értelemszerűen változnia kell szerepvállalásunk mibenlétének is. Nagyon komoly figyelmet fordítunk katonáink biztonságára, ez mindennél előbbre való.
- Mekkora hazánk súlya a szövetségen belül? Olyan viták, mint a Tubesre tervezett radarállomás ügye, nem terhelik meg kapcsolatainkat?
- A NATO döntéshozatali mechanizmusa konszenzuson alapszik. Tehát Magyarország súlya ebben az értelemben azonosnak is mondható a nagy tagállamokhoz képest. Egy biztos: nem kényszerít minket semmi olyanra a szövetség, amit jószántunkból nem tennénk meg. Nemzeti érdekeink szem előtt tartásával és kizárólag azok alapján működünk közre a szövetség tevékenységében. Konkrétan ez úgy néz ki, hogy a NATO tervező csoportja kialakítja az elgondolást, miszerint adott feladathoz milyen összetételű haderő szükséges. Majd a jelentkező tagállamok haderejének és lehetőségeinek ismeretében felvázolják a feladatot, elkezdődhet az egyeztetés. Erőgenerálási konferenciának hívják ezeket a megbeszéléseket. Az igénylista és saját képességeink alapján ekkor határozzuk el, hogy mit tudunk adni a közös műveletbe. Ami a NATO-t, pontosabban a nemzeti radart illeti, hiszen hazánk légterének védelméről van szó, el kell mondanunk: egységes ellenőrzési rendszer-ben létezünk. Szuverenitásunk fundamentuma, hogy területünket, légterünket senki ne használhassa engedély nélkül, ne sértse meg azt. Hogy erről tudjak, ahhoz látnom kell, mi is történik ott. Ehhez szükséges a modern, háromdimenziós szerkezet, amelyből kettő már megépült. Mégpedig Békéscsabán és Bánkúton, minden zaj és botrány nélkül. Így aztán az ország déli és északkeleti területei már lefedettek, viszont a nyugati, délnyugati régióból hiányzik ez a radarállomás. Az USA elleni terrortámadás világosan megmutatta, hogy a légtér állandó és alapos ellenőrzése elemi érdekünk.
(Forrás: www.zalahirlap.hu, Kozma Gábor)
