A rendszerváltás utáni évek első honvédelmi törvényét előkészítő szakmai kör egyik tagja most immár honvédelmi miniszterként utalt többször is a tizennyolc évvel ezelőtti jogszabály-alkotásra a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának június 14-i ülésén. A honvedelem.hu egyebek mellett erről kérdezte dr. Hende Csabát.

- A honvédelmi törvény elfogadtatása körüli széles konszenzust, vagy épp a védelmi igazgatás kormány-megbízotti rendszerét említve többször is szóba hozta az 1993-as honvédelmi szabályozást. Ilyen szoros a kötődése e speciális jogág különleges körülmények között megszületett produktumához?

- Egyszerű köztisztviselőként játszottam szerepet a tizennyolc évvel ezelőtti eseményekben. A törvény kidolgozása során jogi főosztályvezetőként, majd a hatpárti egyeztetések idején már kabinettitkárként, fiatal jogászként vettem részt a törvénykezésben, s raktuk le kollégáimmal azokat az alapokat, amelyek voltaképpen szinte változatlanul „élnek” ma is. Nagyobb módosítások ezt követően például a NATO-csatlakozásunkkor váltak szükségessé, amikor az alkotmányt is igazítanunk kellett a szövetséghez tartozás következtében. Akkor egyébként igazságügyi államtitkárként voltam részese a jogalkotási munkának. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy megkaptam a NATO-csatlakozási Érmet az akkori honvédelmi minisztertől. De az 1993-as törvény kidolgozásában kifejtett munkám elismerésére is büszke vagyok. Az akkori honvédelmi miniszter, dr. Für Lajos részesített a Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya elismerésben. Ezt követően a 2004-es honvédelmi törvény megalkotásában országgyűlési képviselőként vettem részt… Szóval, a rendszerváltozás óta a honvédelmi törvényalkotásnak ilyen vagy olyan szerepkörben mindvégig részese és résztvevője voltam.

- Említette, az 1993-as jogszabállyal időtálló alapokat raktak le. Úgy látja, hogy a honvédelmi szabályozás során törekedni kell az állandóságra, kerülve a nagy változtatásokat?

- Ami azt illeti, a legalapvetőbb szabályokat most sem változtattuk meg. Ami jó, azt nem kell mindenáron megjavítani. 1993-ról szólva, fél évig tartó hatpárti egyeztetéseken alakult ki az a szerkezet, az a szabályozási tárgykör, alakultak ki azok a jogi megoldások, alkotmányos eljárások, amelyek lényegüket tekintve a mai napig változatlanok. De természetesen nem volt előzmény nélkül való ez a jogalkotási munka, hiszen az 1993-as törvény előkészítésekor az 1848-as törvénycikkektől az 1939. évi I. törvényig, illetve az 1976. évi első törvényig visszamentünk, tanulmányozva az adott kor, az eltelt mintegy másfél évszázad jelentősebb honvédelmi tárgyú jogszabályait. A honvédelmi törvény ugyan nem a haderő törvénye, de a szabályozást tekintve figyelembe kell vennünk, hogy a hadsereg konzervatív szervezet. Itt a törvényeket vérrel írják. Kísérletezésnek, meg nem gondolt változtatásoknak nem lehet teret engedni. Ez egy olyan szakma, olyan jogág, amely évszázadok alatt alakult ki a magyar alkotmányosságban. Ezeket a hagyományokat visszük tovább. Persze az időközben bekövetkezett változásokkal, módosításokkal együtt. A honvédség feladatai között megjelenhetnek újak is, amelyek korábban azért nem léteztek, mert nem volt, ami indokolta volna őket. A mostani törvény esetében példaként említem meg, hogy a honvédség megfelelő feltételek és később meghatározandó igények keretei között részt fog venni a 2012. január elsejével nagy méretekben induló közmunkaprogramok állami feladataiban. A közreműködés lesz a fő feladat, hiszen a honvédség olyan műszaki és logisztikai képességekkel rendelkezik, amelyek adott esetben sok ezres tömeget mozgató országépítő munka végrehajtása során nélkülözhetetlenek lesznek. A közreműködés mikéntje ki fog alakulni. A konkrét esetekben mondható majd meg, hogy például egy árvízi tározó építésénél a közmunkások ellátásával, elhelyezésével és sorolhatnánk, mi mindennel kapcsolatban, mi minden várható el a haderőtől. De vallom, e közreműködés a Magyar Honvédség nagyon szép új feladata lesz.

- Még 1992-ben, a barcsi bombázáskor derült ki, nincs az alkotmányban, pláne nincs a honvédelmi törvényben az ilyen esetekre vonatkozó, gyors cselekvést lehetővé tevő paragrafus. Az úgynevezett váratlan támadásra vonatkozó passzus ekkor került be az alaptörvénybe, majd a honvédelmi törvénybe…

- És benne van most is az új alaptörvényünkben, benne az új honvédelmi törvényjavaslatunkban. Valóban, ez egy olyan szituáció, amikor a törvényhozónak – mérlegelve, hogy adott esetben légi úton bekövetkező támadásnál percek vannak a döntésre – intézkedni kell a tűz kiváltására a nagyobb bajok elkerülése végett. Nincs idő arra, hogy az alkotmányos tényezők a szokásos módon döntsenek. Kell egy különleges, gyorsított eljárási rend, ahol adott esetben a honvédség illetékes parancsnoka, mondjuk a légierő ügyeletes parancsnoka meg tudja tenni a szükséges lépéseket. Természetesen az elöljáró, a honvédelmi miniszter egyidejű értesítésével. Azután a miniszternek kell haladéktalanul tájékoztatni a kormányt, a köztársaság elnökét, valamint az Országgyűlést. Vagyis, a kontroll-mechanizmusoknak élniük kell, még ha szükségképpen utólagosan is.

- Az új törvényjavaslatot lakonikus jelzővel illette. Miért tartja a „szűkszavúságot” erénynek? Elég indok erre, hogy a jelenleg hatályos jogszabály több mint kétszáz paragrafusa helyett az újban mindössze nyolcvanöt szerepel?

- Ha csak ezt vennénk figyelembe, már ez is erénynek számítana. A jogszabály-javaslatunkban csak az van benne, amit sarkalatos törvénynek szabályoznia kell. Nagy tanulság, hogy az elmúlt húsz évben szerteburjánoztak a jogszabályok, fojtogatóvá vált a tömegük, mert nem a megfelelő szintű és tartalmú törvényt alkották meg, ezzel is ide-oda tologatva a döntések szintjét. Vallom, hogy minden paragrafusnak, a hozzá kapcsolódó esetkörnek megvan a maga helye a megfelelő szintű jogszabályban, legyen szó az alaptörvényről, a kétharmados vagy éppenséggel egyszerű többséggel megalkotható jogszabályról, különböző szinten hozott rendeletekről, a végrehajtás szabályozóiról. Most az új törvényjavaslattal, pontosabban a törvény majdani elfogadásával lerakjuk a honvédelem szabályozásának új alapjait. Építkezési hasonlattal élve: felhúzzuk a főfalakat. A válaszfalakkal, vagyis például a végrehajtás szabályaival a hatályba lépésig, jövő év január elsejéig kell elkészülnünk.

- A HRB – a honvédelem új szabályozásának napirendjét követően – épp a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításának törvényjavaslatát vitatta meg. Olyan paragrafusok szövegét tárgyalták, amelyek korábban a honvédelmi törvényben voltak.

- Így van. Például az ipari katasztrófák a szükségállapot fogalomköréből átkerültek a veszélyhelyzet fogalomkörébe, a természeti eredetű katasztrófák mellé. Ezzel a minősített helyzeteknek valóban logikusabb, áttekinthetőbb rendszere alakul ki. Ha lehet mondani, ez az egyik legnagyobb volumenű jelentős változás a jelenleg hatályos törvényhez képest.

- A honvédelmi törvény mellett 1993-ban, magas szintű jogalkotói teljesítményként a jogállási törvényeket is megalkották. Várható-e most is e speciális újra szabályozás?

- Mondhatom, gőzerővel dolgoznak ezen a jogász kollégáim. Az a szerencséjük, vagy a pechjük, hogy miniszterük is régi motoros ebben a szakmában. Igen szoros felügyeletem alatt tartom ezeket az ügyeket. A most folyó vitákra kissé utalva azt tudom mondani, hogy az új életpályamodellel egybehangzó, és a közszolgálat részére is tekintettel lévő, a katonák jogállását szabályozó jogszabály-csomagot még ebben az évben meg fogjuk alkotni.

(honvedelem.hu; M. Tóth György)