Hende Csaba és Benkő Tibor vezérezredes, az RTL Klub Esti Híradójában az Afganisztánban szolgáló magyar katonákat ért támadás kapcsán nyilatkozott. Szó szerinti leirat. (részlet)
Műsorvezető: Halálos támadás magyarok ellen. Egy magyar katonanő meghalt, egyik társa életveszélyesen, másik kettő pedig súlyosan megsérült, amikor Afganisztánban támadás érte a konvojukat. Egy robbanás után több oldalról össztűz alá vették őket a tálibok. Afganisztánban nem a ma lelőtt nő az első magyar áldozat. Korábban két tűzszerész is meghalt. De ez az első eset, amikor kifejezetten rátámadtak egy magyar egységre.
Hende Csaba: Szomorú kötelességemnek teszek eleget...
Tudósító: A honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök is megrendülten állt az újságírók előtt.
Hende Csaba: A támadás során egy magyar katona a helyszínen életét veszítette. Egy társa életveszélyesen, két másik katonánk pedig súlyosan megsérült.
Tudósító: Pappné Ábrahám Judit a támadás áldozata. 32 éves volt. 28 társával együtt magyar idő szerint hajnalban ültek autóba. A Pol e Khumriban lévő táborból tartottak Mazar-e Sharifba, onnan pedig már hazarepültek volna, ugyanis letelt a féléves szolgálatuk. A konvojt két páncélozott autó biztosította, mögöttük haladt a katonákat szállító 11 terepjáró. A konvojban a 29 hazatérő katona mellett még hatvanhárman utaztak, ők biztosították a védelmet. Alig 20 kilométert tettek meg, amikor az út szélén bomba robbant a konvoj negyedik autója mellett. A robbanás után a támadók azonnal tüzet nyitottak. Három irányból lőttek a magyarokra. Egy páncéltörő gránát találta el azt a kocsit, amely mellett a robbanószerkezet is működésbe lépett. A vezérkari főnök szerint orvtámadás történt, amely kivédhetetlen volt.
Benkő Tibor: Mint műveleti terület – ahogy a miniszter úr említette – veszélyes zóna. Éppen ezért még a páncélozott eszközökben is viselni kell a repeszálló mellényt, viselni kell a sisakot. Ennek ellenére következett be ez a támadás és ez a tragédia.
Tudósító: A kocsiban négyen ültek, a katonanő azonnal meghalt, a sofőr életveszélyben van.
Hende Csaba: Az életveszélyes sérült kómában van, állapotát azonban sikerült stabilizálni. A két másik sérült, bár nyolc napon túl gyógyuló repeszsérüléseik vannak, kielégítő, jó állapotban van.
Tudósító: A sérülteket Pol-e Khumriba szállították. A térségben homokvihar van. Ha az elül, átszállítják őket Mazar-e Sharifba. A konvoj a támadás után szintén visszatért a táborba. A tűzharc azonban tovább folytatódott a területen.
Benkő Tibor: Német erők és afgán katonák és rendőrök siettek segítségére a magyar csapatnak. Ez a tűzharc még jelenleg is folyamatban van. Tehát nemcsak egy rajtaütésről, hanem egy nagyon kemény, ellenálló tűzharcról tudok önöknek jelentést tenni.
Tudósító: A katonák most egy kilométer széles arcvonalon küzdenek az ellenállókkal, de ezekben a harcokban nem vesznek részt a magyarok.
Műsorvezető: Pappné Ábrahám Judit, a támadás magyar áldozata már épp hazafelé tartott Afganisztánból, amikor a konvoját megtámadták. A magyar katonanőt a honvédelmi miniszter hősi halottá nyilvánította és posthumus főhadnaggyá nevezte ki. A katonanő egyébként Tatán szolgált a 25. Klapka György lövészdandár törzsőrmestereként. A tatai egység bázisánál van tudósítónk Erdélyi Angelika. Szervusz. Mit lehet tudni még a magyar áldozatról?
Tudósító: Jó estét nektek és a nézőknek is. Pappné Ábrahám Judit tehát a 25. Klapka György lövészdandár törzsőrmestere volt. 2002-ben lett szerződéses katona és aztán az elmúlt években gyorsan lépdelt felfelé a katonai ranglétrán. Nagyjából másfél hónapja nevezték ki törzsőrmesterré és ma a honvédelmi miniszter – ahogy már te is mondtad – posthumus hadnaggyá léptette elő.
A 32 éves katonanőnek egyébként nem ez az afganisztáni volt az első külföldi missziója, 2003-ban járt már Macedóniában, Koszovóban és 2010-ben ment most Afganisztánba, ahol személyügyi tiszthelyettesként látta el a munkáját. Ez adminisztrációs munkakört jelent tulajdonképpen. Munkájáért egyébként néhány évvel ezelőtt ki is tüntették. Családjáról annyit tudni, hogy a férje is katona, ráadásul most együtt szolgáltak Afganisztánban, csak a férje néhány nappal korábban hazaérkezett. Nem volt közös gyermekük. Beszéltünk a katonanő néhány katonatársával, barátjával. Természetesen csak telefonon. Ők katonák lévén nem nyilatkozhatnak és semmilyen információt nem adhatnak a történtekről, de annyi mindannyian elárultak, hogy mélyen megrendítette őket a tragédia híre.
Műsorvezető: Köszönjük szépen. Nyílt háborús helyzetben szolgálnak a magyar katonák Afganisztánban. Az általunk megkérdezett szakértők szerint sokat romlott a helyzet az elmúlt két évben azokon a területeken, ahol a magyarok dolgoznak. Az ellenállás ugyanis nagyon megerősödött. A honvédelmi miniszter szerint azonban Magyarország afganisztán-politikája a történtek ellenére sem változik.
Tudósító: Járőröznek a magyarok Afganisztánban. Több százan teljesítenek kint szolgálatot. Elsősorban Parlan környékén. Sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint két évvel ezelőtt. Szlankó Bálint szakújságíró hatszor volt Afganisztánban, könyvet ír a háborúról. Szerintem most sokkal veszélyesebb az ország, mert a tálib lázadók sok helyen megerősödtek. Ott is, ahol a magyarok vannak.
Szalankó Bálint: Az a környék, ahol a magyar katonák eddig járőrözgettek, meg iskolákat építgettek, tehát ilyen békefenntartó feladatokat végeztek, ez gyakorlatilag ilyen háborús övezetté változott, ahol rendszeresek az összecsapások, rajtaütések és a hadműveletek, amelyben honvédség is így belesodródott.
Tudósító: Wágner Péter külügyi szakértő szerint ráadásul az afgán ellenállók kiismerték a NATO csapatok mozgását. Azt is tudhatták, hogy váltás lesz a magyar táborban.
Wágner Péter: Az ellenállás is valószínűleg értesült arról, vagy tudott róla, hogy most kezdődik el valamikor a magyar PATI-nak a váltása, végül is ott vannak 2006 óta magyarok, tudja a NATO nagy része úgy működik, hogy hat havi váltásokban működik, egyszer csak sokkal nagyobb konvojok kezdenek el jönni, tehát valószínűleg készült az afgán ellenállás.
Tudósító: A szakértők szerint egyébként az ellenállók nem kifejezetten a magyarokat akarták megtámadni, hanem egy NATO csapatot. A honvédelmi miniszter szerint Magyarország nem változtat afganisztán-politikáján. Jelenleg 350-400-an szolgálnak kint. Október elsejétől viszont Magyarország átveszi a repülőtér őrzését, így újabb 80 fővel bővül a létszám.
Műsorvezető: Nem a katonanő volt az első magyar áldozat Afganisztánban. 2008-ban két magyar katona is meghalt, mindketten tűzszerészek voltak és mindkettőjüket házilag készített robbanószerkezetekkel ölték meg.
Tűzszerészek parancsnoka: Nem jó így találkozni...
Tudósító: ... így kezdte két éve sajtótájékoztatóját a tűzszerészek parancsnoka. 2008. júniusában a magyar csapat egy házi készítésű robbanószerkezetet akart hatástalanítani, amikor az felrobbant.
Parancsnok: Nem tudjuk még mi volt a szerkezet, hiszen a vizsgálat még folyik jelen pillanatban. Nem akarok találgatni, ezért én csak azt tudom mondani jelen pillanatban, hogy súlya meghaladta azt a súlyt, amit a robot meg tudott volna emelni, tehát ebből kiindulva a tömege legalább 25 kilogram fölötti volt.
Tudósító: A magyar csapat egy ilyen robottal próbálta meg elvontatni a bombát, de ez végül nem sikerült. Kovács Gyula főtörzsőrmester odament, hogy egy horgot akasszon rá, de ekkor a szerkezet felrobbant. Alig egy hónappal később egy újabb tűzszerész halt meg Nemes Krisztián százados, aki épp Kovács Gyulát váltotta a posztján. A magyar csapat reggel hat órakor kapta a riasztást, hogy a tábortól 50 kilométerre a Kunducba vezető úton két robbanószerkezetet találtak.
A szerkezetet a magyar parancsnok próbálta meg hatástalanítani, de mielőtt odaért volna a pokolgéphez, az felrobbant. A vizsgálatok szerint mindkét bombát szándékosan robbantották fel. A merénylők már várták a tűzszerészeket. A honvédség vizsgálata szerint gyilkosaik azért választották épp őket, mert a magyarok eredményesen derítették fel és hatástalanították a különböző pokolgépeket. 2008. óta több kisebb támadás is történt, de egyetlen magyar katona sem halt meg egészen mostanáig.