Magyarország megújulásának napjait éljük. Magyarország megújításának rendkívül nehéz és nagy körültekintést igénylő munkáját végezzük. Ennek egyik legfontosabb műve az Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények megalkotása, amelyek együtt adják meg azt a törvényes talajt, ha tetszik azt a sziklaszilárd alapot, amelyen ezt az építkező munkát elvégezhetjük. A honvédelem rendszerének megújításakor különösen nagy jelentőséggel bír az új honvédelmi törvény- fogalmazott expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
Magyarország megújulásának napjait éljük. Magyarország megújításának rendkívül nehéz és nagy körültekintést igénylő munkáját végezzük. Ennek egyik legfontosabb műve az Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények megalkotása, amelyek együtt adják meg azt a törvényes talajt, ha tetszik azt a sziklaszilárd alapot, amelyen ezt az építkező munkát elvégezhetjük. A honvédelem rendszerének megújításakor különösen nagy jelentőséggel bír az új honvédelmi törvény.
Tisztelt Ház!
Mostani törvényjavaslatunk elődleges célja, hogy az Alaptörvényben rögzített elveket sarkalatos törvényben kibontsuk, és olyan Honvédelmi törvényt hozzunk létre, amely minden tekintetben összhangban áll azzal.
A szabályozás kialakításánál óvakodtunk attól, hogy elrontsuk azt, ami jó: ezért a Honvédelmi törvény 1993-ban példás konszenzussal elfogadott, és azóta kiérlelt, lényegi és a gyakorlatban jól működő rendelkezései, szabályozási tárgykörei nem változnak.
Igaz ez akkor is, ha a Honvédelmi törvény számos területen korszerűsítésre szorul. A jelenleg hatályos, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 2005. január 1-jével békeidőszakban megszűntette a hadkötelezettséget és meghatározta az akkori alkotmányos követelményeknek megfelelően a Magyar Honvédség irányítását, vezetését, szakirányítását, szervezetét és működését. Ennek a törvénynek a hatályba lépése óta eltelt időszakban a társadalmi viszonyok átalakultak, biztonságpolitikai környezetünk sok tekintetben megváltozott – s ez magával hozta a Honvédség átalakulását is. E változásokhoz igazodva készült el Magyarország Alaptörvényének a honvédelemre és a Honvédségre vonatkozó, kis részben tartalmi átalakításokat is tartalmazó szabályozása – amelyet tehát most sarkalatos törvényekkel ki kell bontanunk.
Tisztelt Ház!
A hatályos Honvédelmi törvény több olyan rendelkezést tartalmaz, amely az Alaptörvény szerint nem igényel sarkalatos törvényi szabályozást. Az Alaptörvény szerint erre csak
• a katonai szolgálat teljesítése és annak formái,
• a Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályok, valamint
• a különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályok
esetében van szükség.
Ezen elv figyelembevételével a javaslat számos olyan tárgykört nem tartalmaz, amely a jelenlegi Honvédelmi Törvényben szerepel. Ilyen a katonai szolgálati kötelezettséghez kapcsolódó járulékos kötelezettségek rendszere: az adatszolgáltatás, a bejelentés, a megjelenés, a nyilvántartás, a sorozás kérdése. E tárgykörök egyszerű többséggel elfogadott törvényben is szabályozhatók. Ezt a törvényt – amely egyebek mellett az egyéb honvédelmi célú adatok kezelésére vonatkozó szabályozást is tartalmazza majd – 2011. második félévében be fogjuk nyújtani a Tisztelt Háznak.
Az új Honvédelmi törvény szövege, ha képviselőtársaim elfogadják a javaslatunkat, lényegesen egyszerűbb lesz: az eddigi 210 paragrafusból 84 lesz.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Az előterjesztés szerinti törvényjavaslat kellő részletességgel tartalmazza
• a katonai szolgálati kötelezettségre,
• a gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére,
• a különleges jogrendben alkalmazható részletes szabályokra,
• a Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására, vezetésére, működésére vonatkozó szabályozást.
A polgári védelmi kötelezettség vonatkozásában csak az alapvető szabályokat határozza meg, a részletes szabályokat a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat fogja tartalmazni.
A honvédelmi munkakötelezettségre vonatkozóan a törvényjavaslat csak a korhatárra és a mentességre vonatkozó szabályokat tartalmaz. Az egyéb területek (mint a hatósági eljárás, a honvédelmi munkakötelezettséget teljesítők jogai és kötelezettségei) a munkaviszonyra vonatkozó szabályok körébe tartoznak, ezért indokolt, hogy azokat a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok előkészítéséért felelős minisztérium készítse elő külön sarkalatos törvényben.
Tisztelt Ház!
A törvényjavaslat tartalmi elemei között mindenekelőtt a katonai szolgálati kötelezettségről kell szólnunk. A katonai szolgálati kötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételeket az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése meghatározza, ezért azok a javaslatban nem szerepelnek. A katonai szolgálati kötelezettség ellátása az Alaptörvény szerint minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi feladata, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik. Vállalt nemzetközi kötelességünkkel összhangban javaslatunk kimondja: 18. éven aluli személyeket katonai szolgálatra nem hívhatók be. Nem hívhatók be továbbá katonai szolgálatra azok sem, akik 40. életévüket betöltötték, a kiképzett tartalékosok közül azok, akik a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárát elérték.
A katonai szolgálat teljesítésére a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél kerülhet sor. A javaslat a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatban szabályozza a behívás és a bevonulás garanciális szabályait, a katonai szolgálat félbeszakítását, valamint a katonai szolgálatból történő leszerelést.
A katonai szolgálat főszabályként továbbra is fegyveres katonai szolgálat. Ugyanakkor a javaslat az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdésének megfelelően megteremti a fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállalók számára a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. E személyek a katonai szervezetek fegyveres tevékenységet nem igénylő beosztásaiban teljesítenének szolgálatot. A törvényjavaslat ugyanakkor garanciákat határoz meg annak érdekében, hogy senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel. A kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. A javaslat természetesen biztosítja a kérelmező számára a jogorvoslat lehetőségét.
Tisztelt Ház!
A Honvédség irányítására az Alaptörvény 45. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, a kormány és a feladatkörrel rendelkező miniszter jogosult. A javaslat meghatározza e szervek, személyek irányítási jogosítványait, de ezen a területen csak a lényeges garanciális szabályokat rögzíti sarkalatos törvényben. A részletes szabályok meghatározása az Alaptörvény 45. cikk (2) bekezdésében a Kormány számára biztosított működés-irányítási hatáskörből eredően kormányrendeletben fog megtörténni.
A javaslat az egyértelmű irányítási, szakirányítási és vezetési viszonyok kialakítása érdekében világossá teszi, hogy a Honvédség irányítása és vezetése a honvédelmi miniszter feladatköre. A honvédelmi miniszter a Honvédség irányítását személyesen, szakirányítását a közigazgatási államtitkár, vezetését a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.
Tisztelt Képviselőtársaim!
A javaslat átalakítja a megyei védelmi bizottságok vezetését. A Kormány kiemelt célkitűzése a közigazgatás korszerűsítése érdekében az állami és önkormányzati feladatok egyértelmű szétválasztása. Jelenleg a megyei védelmi bizottságokat a megyei közgyűlés elnöke vezeti, és tagja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője, a kormánymegbízott. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy e vezetési rend mellett nem elég hatékony az állami fellépés, nem biztosított a hatáskörök és felelősségi területek egyértelmű meghatározása. A javaslat ezért a kormánymegbízottat teszi meg a megyei védelmi bizottság elnökévé, és a megyei közgyűlés elnöke tag lenne abban.
A megyei védelmi bizottságokban szükséges a szakmaiság, a szakmai elem megerősítése. Ezért a javaslat bevezeti az elnökhelyettesi rendszert, úgy, hogy a honvédelmi feladatok tekintetében tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében pedig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője lássa el az elnökhelyettes feladatait.
A honvédelem össznemzeti ügy, ennek megfelelően a honvédelmi feladatok végrehajtásában a rendvédelmi szerveknek, a többi állami szervnek, a gazdálkodó szervezeteknek is részt kell venniük. A javaslat meghatározza e szervek honvédelmi feladatait.
Tisztelt Ház!
A Honvédség feladatai a hatályos Honvédelmi törvényhez képest két új területtel bővülnek. A fegyveres összeütközések során elesett hősök sírjainak, emlékhelyeinek, emlékműveinek fenntartása, emlékük ápolása humanitárius kötelezettség, amelyben a Honvédségnek is közre kell működnie.
A munkanélküliség csökkentése érdekében az állami közfoglalkoztatás alapvető érdekünk, amelyhez a Honvédségnek is kötelessége hozzájárulni azzal, hogy e tevékenység végrehatásában részt vesz.
Tisztelt Országgyűlés!
A javaslat tartalmazza a Honvédség szervezeti felépítésének alapvető szabályait. Rögzíti, hogy a Honvédség szervezetébe a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, és a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek tartoznak. Kimondja azt, hogy a katonai felsőoktatást folytató intézménnyel előkészítői vagy hallgatói jogviszonyban állók a Ludovika Zászlóalj állományába tartoznak, amely a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet. Rögzíti azon garanciális szabályokat, amelyek alapján a Honvédség szervezetei létrehozhatók és megszüntethetők.
Javaslatot tesz a katonai ügyészi szervezet jogállásának rendezésére. A katonai ügyészségek jelenleg az egységes ügyészi szervezet részei, ugyanakkor azonban a végrehajtó hatalomhoz tartozó Honvédség szervezeti keretébe is tartoznak. Az Alaptörvény 29. cikke alapján az ügyészség önálló alkotmányos szerv, amely nem tartozik a végrehajtó hatalom keretébe, ezért az Alaptörvénybe ütközik a katonai ügyészi szervezetnek a Honvédség szervezeti keretében történő elhelyezése.
Tisztelt Ház!
Az Alaptörvény XXXI. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. E rendelkezés az állam kötelességévé teszi az önkéntes tartalékos rendszer folyamatos korszerűsítését, fejlesztését. Szükséges a társadalom minél szélesebb körének bevonása a honvédelmi feladatokba. A javaslat ennek érdekében meghatározza az önkéntes tartalékos állományra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Az előttünk fekvő törvényjavaslat szabályozza a katonai jelképek, jelzések fajtáit. Ezekkel kapcsolatban az elmúlt években tapasztalható gyakran tapasztalhattuk, hogy a Honvédséghez nem tartozó személyek – arra való jogosultság nélkül – katonai egyenruhát és katonai rendfokozati jelzést viselnek. A katonai rendfokozati jelzés és a katonai egyenruha jogosulatlan viselése egyrészt veszélyezteti a Honvédség működésébe vetett közbizalmat, azzal, hogy megtéveszti az állampolgárokat, továbbá ezek a személyek veszélyeztetik a Honvédség tekintélyét. Engedjék meg, hogy az ezzel kapcsolatos rémtörténetekkel ne nyújtsam hosszabbra ezt az így is hosszú expozét. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy szükséges e jelenség elleni hatékony fellépés. Ezért a javaslat kimondja, hogy katonai egyenruhát a Honvédség tényleges állományának tagjai viselnek. Az önkéntes tartalékos részére a rendelkezésre állás időszakában engedélyezhető az egyenruha viselése, a Honvédség nyugállományú tagjai pedig külön törvény szerint viselhetnek egyenruhát. Engedélyezhető továbbá a rendvédelmi szervek tagjai számára az egyenruha viselése, ha a Honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Erre békefenntartó missziók keretében kerülhet sor. Más személyek egyenruha viselése jogsértő. Katonai rendfokozat viselésére pedig kizárólag a Honvédség tényleges állományú tagja, a rendvédelmi szervek állománya és e szervezetek nyugállományú tagja jogosult.
Tisztelt Ház!
A javaslat gyakorlatilag fenntartja a hatályos minősített időszaki szabályozást, azonban azt az Alaptörvény felépítésével összhangban szerkezetileg egy fejezetbe sűríti. A javaslat ugyanakkor nem tartalmazza a veszélyhelyzetben bevezethető rendkívüli intézkedések körét, amelyeket a jövőben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat fog tartalmazni.
Tisztelt Országgyűlés!
A javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy meghatározza a szakirányítás fogalmát, amely nélkülözhetetlen a jogbiztonság érdekében. A szakirányítás az arra jogosult tevékenysége a Honvédség alaprendeltetés szerinti működésnek biztosítására, a szolgálati elöljárói jogkörtől függetlenül. Egyértelművé teszi továbbá a rendvédelmi szervek fogalmát, e szervek körébe tartoznak a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
A javaslat törekszik arra, hogy ne terhelje a sarkalatos törvényt felesleges részletszabályokkal, ennek megfelelően a Kormány és a honvédelmi miniszter rendeletalkotási joga is bővül.
Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Ház!
A honvédelem ügye nemzeti ügy, hiszen mindannyian érintettek vagyunk benne. Így van ez akkor is, ha most a béke idején ezt nem tartjuk elsődlegesen fontos dolognak. Az elmúlt esztendő rendkívüli eseményei – az árvizek és a kolontári katasztrófa – újólag figyelmeztettek: mindig készen kell állnunk mindenre.
Minden nemzet életében azok a pillanatok a legnehezebbek, amikor egymásra utalva kell helytállnunk a létünkre, szabadságunkra, nemzeti és magán javainkra leselkedő veszélyeknek. Különösen igaz ez, ha ezt fegyverrel a kézben kell tennünk.
Deák Ferenc így figyelmeztet bennünket:
„Az ostromállapot szomorú kényszerűség. Isten mentse meg a hazát, hogy rá szükség legyen. De az ostromállapotnál még súlyosabb állapot az, ha nincs törvény, amely azt szabályozza, és ha ostromállapoti törvény helyett önkény lép sorompóba.”
Nos, tisztelt képviselőtársaim, a feladatunk az, hogy egy olyan honvédelmi törvényt alkossunk meg, amely minden tekintetben kiállja a békebeli és a háborús idők valamennyi próbáját. Amely biztosítja egy demokratikus nemzet túlélését minden rendkívüli helyzetben – amennyire azt egy törvény biztosítani tudja. Olyan törvényt kell alkotnunk, amely hatékony eszköz lehet a nemzet kezében, ha a legfontosabbakért kell küzdenie: olyan törvényt, amely nem megköti, de sokkal inkább megacélozza ezt a kezet.
Rendkívül fontos, hogy ebben a kérdésben a szakmai szempontokat előtérbe helyező, méltó és tartalmas vita végén a lehető legnagyobb konszenzussal hozzuk meg az új Honvédelmi törvényt. A feladat nagyságához és jelentőségéhez illő volt az eddig elvégzett előkészítő munka is és a bizottságokban eddig lefolytatott vita is. Köszönet érte mindenkinek!
Külön is megköszönve a T/3478. számú javaslathoz fűzött eddigi észrevételeket kérem, hogy az Alaptörvény végrehajtása szempontjából meghatározó jelentőségű sarkalatos törvényjavaslat elfogadását javaslataikkal és szavazataikkal segítsék elő.
Országház, 2011. június 22.
(kormany.hu; HM Sajtóiroda)
