Csütörtökön a sikeres cigányintegráció kérdéseiről, valamint a gazdasági válság természetéről tanácskoztak a szabadegyetem előadói.

Erős nemzet elképzelhetetlen sikeres cigányintegráció nélkül

A magyarországi cigánypolitika nem lehet csupán szociális vagy úgymond közbiztonsági kérdés, hanem nagyon fontos nemzetstratégiai kérdés is, egy erős nemzet elképzelhetetlen sikeres cigányintegráció nélkül – fejtette ki csütörtökön Tusnádfürdőn Balog Zoltán. A társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár mindezt „Az európai romastratégia a gyakorlatban – itthon és otthon” címet viselő beszélgetésen.

Az államtitkár megállapította: a magyarországi cigánypolitikára általában úgy tekintenek, mint szociálpolitikai kérdésre, amennyiben a szegénység, a nyomor felszámolása a cél, másrészt pedig közbiztonsági problémának is tartják, hiszen a szegénységgel olyan bűnügyi tevékenységek köthetők össze, amelyek zavarják a kisebbséget is, a többséget is.

Balog Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet: a magyarországi cigánypolitika fontos nemzetstratégiai kérdés. A magyarság jövőbeni jóléte szempontjából ugyanis döntő jelentősége van annak, hogy miként alakul a cigányság élete, különös tekintettel a demográfiai tényezőkre - mondta.

"Egyrészt úgy kell együtt élnünk, hogy az ő jövőbeni tevékenységük, életmódjuk erősítsen, és ne gyengítsen bennünket, másrészt pedig fel kell fedeznünk azokat a pozitívumokat, amelyeket ez az együttlét jelent. Olyan kisebbségről van szó, amely legalább ötszáz éve együtt él velünk" - fejtette ki az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy bizonyos időszakokra jellemző volt a magyar többség és a roma kisebbség békés együttélése. Ha ezt sikerül most is megvalósítani, az hozzájárul a magyar nemzet erősödéséhez - fűzte hozzá, leszögezve: egy erős nemzet elképzelhetetlen sikeres cigányintegráció nélkül.

Ennek a kérdésnek van Kárpát-medencei dimenziója is - mondta Balog Zoltán. A határainkon kívül élő magyar közösségeknek ugyanis részben szerves, részben elkülönült részei a magyar ajkú cigányok, akik magyarnak tartják magukat - állapította meg, utalva arra is, hogy számos helyen - főleg Erdélyben - azért sikerült megmenteni a magyar nyelvű oktatást, mert a cigányok igénylik azt.

Persze vannak olyan helyek is, ahol a magyarok éppen a cigány többség miatt viszik el román vagy szlovák nyelvű iskolába a gyermekeiket. "Ez bizonyos szempontból érthető, de jó lenne, ha a tendencia nem folytatódna" - mondta Balog Zoltán. Arról kellene tehát beszélni - fűzte hozzá -, hogy miként tesszük a nemzetpolitika szerves részévé a cigányintegrációt.

A politikának számos lehetősége van ennek elősegítésére, noha meg kell küzdeni a társadalmi előítéletekkel is - mondta a kérdésre válaszolva a tisztségviselő. Szerinte a többség megnyerése a legfontosabb. Ha az állampolgárok többsége nem akarja a romaintegrációt, akkor az nem is lesz sikeres - mondta.

"Mi azért dolgoztuk ki az európai uniós keretstratégiát, mert úgy gondoltuk: ha már Magyarország nem tudja kikerülni ezt a kérdést, legalább álljon az ügy élére" - fogalmazott az államtitkár, aki szerint ez részben kommunikációs, részben oktatási kérdés. Szerinte nagyon fontos, hogy a cigánykisebbségnek megtanítsák a magyar kultúrát, erősítsék bennük a kettős identitást, miszerint ők egyszerre cigányok és magyarok. Ám a magyar többségnek is meg kell ismernie a cigányság életét - tette hozzá. 

Nem állíthatjuk, hogy létezik egységes cigányság. Az államtitkár utalt azokra a cigányokra, akik egykor a volt román királyság, Havasalföld területéről vándoroltak be alig több mint száz éve Magyarországra, ők a beás cigányok. Egészen más kulturális közeget alkotnak a romungrók, akik Magyarországon a cigányság többségét alkotják, és megint mások az oláh cigányok - mondta Balogh Zoltán, aki szerint a köztük kialakítandó együttműködés legalább annyira fontos, mint a többség és a kisebbség együttműködése.

A gazdasági válság természetéről, az új fejlesztési stratégiákról beszéltek csütörtökön délelőtt az előadó szakemberek.

Moderátorként Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Gazdasági Bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz. Megállapította, hogy jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak.

Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy többféle válság van. Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, amelynek komoly kihatásai voltak Magyarországra is. Most viszont már egy másik válságról, az államok válságáról beszélhetünk - tette hozzá, Emlékeztetett: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni még, hogyan lábal ki ebből  Európa, túléli-e mindezt az euró.

Nincs egységes recept - hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki szerint  Magyarország megpróbál saját lábra állni, arra törekedve, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott az európai pénzügyi helyzet alakulásának. A magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb iránya a saját piac visszaszerzése - mondta Szatmáry. Hozzáfűzte azonban, hogy ez komolyan sérti bizonyos államok, nemzetközi cégek érdekeit. Mivel azonban Európát most túlságosan elfoglalják saját bajai, örül annak, hogy legalább Magyarországgal nem kell "foglalkoznia", ezért - még ha sérülve érzi is olykor érdekeit - nem akadályozza a magyar úttörő gazdaságpolitikát.

"Most kell megfizetni az ingyen ebéd árát" – mondta Christopher P. Ball, az amerikai Quinnipac Egyetem tanára, aki országa utóbbi években tapasztalt gazdasági folyamatait összegezte. Jelentősen megnőtt az államadósság, miközben az alacsony kamatra felvett lakáskölcsönöket sokan nem tudják fizetni - mondta.

Szerinte kedvez Közép-Európának, hogy Kínában növekedtek a munkaerő- és termelési költségek. Eközben - ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Japán - most Kína fekteti be a gazdasági növekedésből felhalmozott vagyonát külföldön. Az egyetemi tanár ezért is jónak tartja, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket keres Kínával. Emellett szerinte a magyarországi változások is jó irányba mutatnak. Az egyetemi tanár reményei szerint a változások pozitív hatásai a következő években láthatóvá válnak, és megindul a gazdasági növekedés.

Hídvégi Balázs nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár úgy vélekedett: a magyarországi nagyvállalatok után a kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni abban, hogy megjelenjenek a Kárpát-medence országaiban. Ehhez a kiszámíthatóság megteremtésére és a hitelfelvétel lehetőségére van szükség - fűzte hozzá.

"A spekulatív kapitalizmus helyett a termeléshez való visszatérés az egész Kárpát-medence kitörési pontja" – fogalmazott a helyettes államtitkár. Fejlesztési lehetőségként említette a vallási turizmust, a Kárpát-medencei Mária-kultusz bemutatását a világnak, a magyarországi tapasztalatok alapján a fürdőhelyek fejlesztését. Mindemellett újra kell éleszteni a gazdasági szakdiplomaták Kárpát-medencei hálózatát – tette hozzá.

Juhász Jácint, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem dékán helyettese szintén a hitelezés fontosságáról beszélt. Szerinte a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a vissza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában.

(mti alapján)