A megújuló magyar nemzetpolitika a központi témája a kedden kezdődött és a hétvégéig tartó 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásainak. Orbán Viktor miniszterelnököt a szombati zárónapra várják a szervezők. A szerdai nap tanácskozásain a magyar állampolgárság kiterjesztése, a közmédia átalakulása valamint az egységes Kárpát-medencei tudástér kialakítása voltak a legfontosabb témák.
Semjén Zsolt: A nemzetek léte egyetemes érték az emberiség számára
A miniszterelnök-helyettes előadása vezette be a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) hivatalos megnyitóját.
Megállapította: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen egyetemes érték, az egész emberiség válna szegényebbé, ha a nemzetek eltűnnének a történelemből.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor a "két szélsőségre". Az egyik szerinte a kozmopolitizmus, amely elavult, provinciális fogalomnak tekinti a nemzetet. Az előadó szerint "értékrombolást" végeznek, akik ezt vallják, hiszen - mint fogalmazott - a nemzettől kapjuk nyelvünket, kultúránkat, gondolkodásunkat. A miniszterelnök-helyettes a másik szélsőségnek a sovinizmust tekinti, amely egy adott nemzet vélt érdekéből fakadóan tagadja más nemzeteknek az élethez való jogát.
Egyszerre kell elutasítani e két szélsőséget - hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt, aki ugyanakkor nagyon is fontosnak nevezte, hogy egy adott nemzet felelős kormánya segítsen megőrizni a nemzeti létet, kultúrát, örökséget.
A magyar nemzetet "háromlábú székhez" hasonlította, melynek egyik lábát a magyarországi, a másikat a Kárpát-medencei, a harmadikat pedig a nyugati világban szétszóródott magyarság alkotja. Ha e szék egyetlen lába is kiesik, az egész szék felborul - hangsúlyozta, leszögezve, hogy a magyar kormánynak egyformán kell felelősséget viselnie a magyar nemzet mindhárom része iránt.
Utalt arra, hogy a szomszédos országokban továbbra is fenyegeti a magyarságot az asszimiláció veszélye. Semjén szerint emiatt van szükség a kettős állampolgárság megadására, ezáltal ugyanis - mondta - a magyar nemzet közjogi értelemben is egyben tartható. Örömmel állapította meg, hogy már több mint 120 ezer állampolgársági igény érkezett, mintegy húszezer ember tette már le az állampolgársági esküt. Semjén Zsolt szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól.
Semjén Zsolt határozottan állást foglalt az autonómia mellett, amelyet - mint fogalmazott - a román sajtó egyfajta fantasztikus, irreális követelésnek állít be. A magyarok soha nem kértek olyat, amelyre Európában már ne lenne példa - hangoztatta.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kitért a tábor mottójára, miszerint "Összenő, ami összetartozik". Szerinte erről szól a nemzeti összetartozás politikája, a kedvezményes honosítás is. Elismerte: tíz évvel ezelőtt még nem támogatta a kettős állampolgárságot, mert az akkor az elvándorlást erősítette volna a határon túli magyarok körében, ma viszont ugyanez a szülőföldön maradás szándékát erősíti.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. Azt is leszögezte, hogy ez az esemény egyáltalán nem befolyásolja a mostani tábort, hiszen Tusványos - mint fogalmazott - Kelet-Közép-Európa legstabilabb intézménye, a "bálványosi folyamat" erős sodrásával folyik tovább a maga medrében.
Csíkszeredában nyújtották be a legtöbb magyar állampolgársági kérelmet
Eddig Csíkszeredában nyújtották be a legtöbb magyar állampolgári kérelmet – derült ki a szabadegyetem állampolgársággal foglalkozó tanácskozásán.
Wetzel Tamás miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy az államigazgatás gyorsan dolgozza fel a beérkező állampolgársági kérelmeket. "Hetven év után tömegesen fognak születni Székelyföldön magyar állampolgárok" – jelentette ki Wetzel Tamás a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság következményeivel kapcsolatban. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarságot és azon belül is a székelyföldieket érdekli a leginkább a magyar állampolgárság megszerzése. A miniszteri biztos elmondta, hogy zökkenőmentes rendszer indult be január elsejétől, jelenleg az április végén benyújtott állampolgári kérelmeket vizsgálják és készítik elő a magyar hatóságok.
A Magyar állampolgárnak lenni – félévi helyzetkép címmel megtartott tanácskozáson a miniszteri biztos mellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Nagyhajú Béla, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honosítási gazgatója is beszélt. Méltatták az állampolgári kérelmek beadását segítő erdélyi Demokrácia Központok, valamint a magyar államigazgatás munkatársainak megfeszített munkáját, a gyors állampolgársági ügyintézést. Répás Zsuzsanna szerint a magyar államapparátus eddigi legnagyobb sikere az új állampolgári kérelmek kezelése.
Nagyhajú Béla azt kérte, hogy minél többen kérvényezzék az állampolgárságot Erdélyben. Elmondta, hogy az eddigi állampolgársági kérelmek 40 százalékát Csíkszeredában nyújtották be, Kolozsvárott pedig 20 százalékát. A harmadik legtöbb kérelmet Budapesten, az Üllői úti BÁH-irodában fogadták, és sokan éltek annak lehetőségével, hogy a határ menti, magyarországi polgármesteri hivatalokban is beadható a kérelem. A legtöbben a 31 és 35 év közöttiek közül kérik a magyar állampolgárságot – tette hozzá.
A XX. század az állampolgárságok százada is – mondta Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul. Véleménye szerint "ma konszenzus van abban, hogy jár a magyar állampolgárság a határon túli magyaroknak".
A kérelmezők gyakran elmesélik személyes emlékeiket az állampolgársági kérelem benyújtásakor, féltve őrzött családi dokumentumaikat is elviszik magukkal, amelyeket szívesen megőriznek fénymásolatban a konzulátus munkatársai. Olyan kiadvány elkészítésén gondolkodnak ugyanis, amely bemutatja a kérelmezés folyamatát, hátterét.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott és működtetett 26 Demokrácia Központ munkájáról Tiboldi László csíkszeredai irodavezető elmondta, hogy a központok munkatársai Tusványoson is várják az egyszerűsített honosítás iránt érdeklődőket.
Beszélgetés az átalakuló közmédiáról és a műsorokban "eltűnő határokról"
Az átalakuló magyar közmédia híradásaiban egyre inkább eltűnnek majd a határok a magyarországi és a határon túli magyarok között - jelentette ki a magyar közmédia több vezető személyisége.
A 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében "Az átalakuló magyar közmédia. Merre tovább magyar sajtó?" címmel rendezett kerekasztal-beszélgetés keretében Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a jelenlegi nagy átalakításokról beszélt, különleges hangsúlyt helyezve a "múlt örökségére" és a gazdálkodási problémák megoldására.
Emlékeztetett: a magyar közmédia négy vállalata korábban egymásra való tekintet nélkül működött, nem hangolta össze tevékenységét. Ez szerinte önmagában is luxus, hiszen komoly potenciált pazarolt el, rengeteg volt a párhuzamosság. A jelenlegi átalakításnak az a célja - fejtette ki -, hogy egy jól végrehajtott integráció révén jelentős átrendeződést hajtsanak végre, átlátható gazdálkodást és hatékony működést biztosítsanak.
Hangsúlyozta: ez az esztendő az integráció átmeneti időszaka, az év végére el kell érni, hogy az MTVA divíziói szervezetileg megszűnjenek, és kialakuljon az alap önálló, egységes működési rendszere, új belső szabályokkal. Utalt a most folyó létszámleépítésre, amelyet - mint fogalmazott - a párhuzamosságok felülvizsgálatának a keretében hajtanak végre. A két csoportos leépítés nyomán így felszabaduló munkabérköltséget a minőségi tartalom előállítására, műszaki fejlesztésre kell fordítani - tette hozzá.
A korábbi párhuzamosságok megszüntetésének hasznosságáról Pásztor Zoltán, a Kossuth Rádió tartalom és innovációs igazgatója, valamint Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió vezérigazgatója is beszélt. Biztató eredménynek nevezték, hogy a határon túli magyar témákkal most már számos műsoruk foglalkozik, szinte mindegyik "keresztmetszetet" ad az erdélyi magyarság életéről is.
Böröcz István az MTI kérdésére elmondta: az MTI és az MTVA vezetése között napi szintű, komoly és intenzív egyeztetés folyik arról, hogyan nézzen ki a politikai határokon belüli és kívüli, de egymásra tekintettel lévő, szerves összefüggésben kialakítandó tudósítói hálózat. Ez nyilvánvalóan nagyon komoly tartalmi elemzéseket igényel, ugyanakkor gazdálkodási kérdés is. Jó úton halad a koncepció véglegesítése, ez várhatóan a közeli hetekben, legfeljebb egy-két hónapon belül megtörténik - mondta a vezérigazgató.
Kifejezte reményét, hogy működőképes, arányos módon felállított, a megfelelő pontokra megfelelő erőforrásokat összpontosító rendszert sikerül létrehozni.
Boros Zoltán médiaszakértő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) médiapolitikai bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt az EMNT szervezésében a romániai magyar kollégák megfogalmaztak számos olyan igényt, amelyet a magyarországi közmédiától várnak. Örömmel állapította meg, hogy a jelenlegi új médiakoncepció számos pontja egybeesik ezekkel az elképzelésekkel.
Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elégedetlenségét fejezte ki a román rádió és televízió keretében működő magyar nyelvű közszolgálati műsorokkal kapcsolatban. Úgy vélte, a romániai magyarság számára ebből a szempontból "légüres tér" van, amelyet a magyar közszolgálati médiának kellene betöltenie. Ehhez szerinte partneri kapcsolatot kellene kialakítani a magyarországi és az erdélyi médiában dolgozók között.
Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságon belül is több különböző "világ" van, a bukaresti, a partiumi vagy a székelyföldi magyaroknak megvannak a maguk sajátosságai. Kifejtette: a romániai magyar médiafogyasztókat is egyre kevésbé érdekli a politika, a mindennapi életükkel közvetlenebb kapcsolatban álló témák felé fordulnak.
Hoffmann Rózsa: Egységes Kárpát-medencei tudástér
Az államtitkár azért tartja fontosnak az egységes Kárpát-medencei tudástér kialakítását, hogy nyelvében, kultúrájában és identitásában erősödjön a magyarság. Szerinte ahhoz, hogy az összmagyarság az oktatáson keresztül erősödjék, hozzá fog járulni a "pedagógiai kultúra magyarországi erősödése", amely - mint fogalmazott - éreztetni fogja hatását a határon túl is.
Hangsúlyozta, hogy nem ideológiák mentén, hanem az összmagyarság felemelkedését szolgálva szeretnék felépíteni az egységes oktatási rendszert. Ne fordulhasson elő például - mondta -, hogy határon túli tanulmányi kirándulásokon csodálkozzanak rá magyarországi diákok arra, hogy a határtól több száz kilométerre magyarul beszélnek. A nemzeti alaptanterven belül "tanítani kell Trianont, az 56-os lyukas zászlót" – tette hozzá.
A készülő köz- és felsőoktatási törvényről elmondta: az előkészítés során tapasztalható viharok csak a látszatot, a felszínt jelentik, a terveknek igen komoly a szakmai támogatottsága. "Minden esélyünk megvan arra, hogy a parlament a következő időszakban elfogadja előterjesztésünket" - fűzte hozzá.
Kiemelt feladatnak nevezte a gyakorlati képzésre az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektető szakképzés erősítését, a tehetséggondozást és az iskolai kötelesség teljesítésén alapuló szorgalmas munka támogatását, mert – mint mondta - csak az ilyen munka fog értéket teremteni.
Szép Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese elmondta, hogy a Spatientia is "Tusványos szülötte". Az egyetem elsődleges feladatának tartja "a tudást átadni és a régiót szolgálni" – fogalmazott, hozzátéve, hogy ehhez rendszeresen kapnak segítséget magyarországi egyetemektől.
János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora előadásában a romániai magyar felsőoktatás továbbfejlesztéséről szólt. Elmondta, hogy a magyar nyelvű agrárképzés még mindig tabunak számít Romániában. Hangsúlyozta: a jövőben élni kellene annak a lehetőségével, hogy az Európai Unión belül a magyarországi akkreditációs szervek is akkreditálhatnak romániai új egyetemi, főiskolai szakokat.
(mti alapján)
