A képviselők szavaztak az egyházügyi-törvényről, a kommunizmus bűneinek üldözéséről, valamint a jegybank alelnökének jelöléséről is.
Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament
Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben.
Az új jogszabályt pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal.
Azok a vallási közösségek, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament.
Változnak ugyanakkor annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, a kérelemről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A megsemmisített törvény alapján az egyházi nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.
Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy a szervezetnek legalább százéves nemzetközi működéssel kell rendelkeznie, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként kell hogy működjön Magyarországon.
A miniszterelnök jelölheti a jegybank új alelnökét
Új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben, miután a parlament pénteken - 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - elfogadta az új jegybanktörvényt.
Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették.
Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
Jogszabály rögzíti: az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés - a Fidesz-KDNP javaslatára - kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". Az elfogadott törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is.
A jogszabály szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolja, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit.
Törvényjavaslat a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról
Törvényjavaslatot nyújtott be kormány pénteken, amely vázát adja annak a szabályozási rendszernek, amelyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása.
A törvényjavaslat indoklása szerint a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, vertikálisan felfutó rendszerben, az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában történik. Ahhoz, hogy a hungarikum szónak valóban megkülönböztető szerepe legyen, és hogy a fogalom, ne üresedjen ki, szükséges egy tágabb kör meghatározása, ezen a szinten tehát nemzeti értékekről van szó, amelyek közöl a Hungarikum Bizottság (HB) választja ki a hungarikumokat.
A szabályozás fontos része a hungarikum tanúsító védjegy hátterének megteremtése. A hungarikumnak minősülő termékek előállítása kis- és középvállatok beindítását segíti elő, így hosszú távon javítja a vállalkozások életképességét - áll a törvényjavaslat indoklásában. A cél az, hogy minél több vállalkozás viselje a hungarikum tanúsító védjegyet.
Törvényt alkotott a Ház a kommunizmusban elkövetett bűncselekmények üldözéséről
Elévülhetetlennek minősítette az Országgyűlés pénteken az emberiesség elleni bűncselekményeket, és határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről a fideszes Gulyás Gergely javaslatára. A kormánypárt az erről szóló jogszabállyal vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.
Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló - többször átírt - indítványt 290 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.
A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.
A játékkaszinókban lehet majd dohányozni a jövőben is
Pénteken, két nappal a hatályba lépése előtt az Országgyűlés változtatott azon a jogszabályon, amely január 1-jétől lényegében minden zárt légterű helyen megtiltja a dohányzást. A játékkaszinókban is rá lehet gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben, így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség.
Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.
Az áprilisban jóváhagyott törvény szerint zárt térben csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csupán büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottaknak, illetve a betegeknek, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.
Ezen a szabályozáson lazított a parlament pénteken azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság javaslatára a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény elfogadásával az utolsó pillanatban módosította a nemdohányzók védelmét célzó jogszabályt. Így január 1-jétől dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni a játékkaszinókban. A bizottság érdemi indoklást nem fűzött a javaslathoz, amelyet a parlament elfogadott.
A bankok csökkenthetik különadójukat, ha segítenek fizetésképtelen devizahiteleseiknek
Az Országgyűlés döntött arról, hogy a bankok csökkenthetik 2012-es különadójukat azon veszteség egy részével, amit jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződések forinthitelre váltása, továbbá a forinthitel egy részének elengedése miatt szenvednek el.
Az erre irányuló javaslatot az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság nyújtotta be zárószavazás előtti módosító javaslatként a vízközmű-szolgálatásokról szóló törvényjavaslathoz pénteken. A döntés szerint a pénzügyi intézmény vesztesége 30 százalékával csökkentheti különadóját.
Az adójóváírás feltétele, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot. Kikötés az is, hogy a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált résznél az adós késedelme 2011 . szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot. Feltétel az is, hogy a kölcsönszerződés forintra történő átváltása valamint a követelés részletes elengedése legkésőbb 2012. május 15-én hatályossá váljon, és az elengedés mértéke elérje a forintkövetelés 25 százalékát.
(MTI)
