A lengyel és magyar történelem közös vonásai, a két nép között kialakult szoros, történelmi barátság tiszteletére 2007-ben a Magyar Országgyűlés március 23-át a Lengyel-Magyar Barátság Napjává nyilvánította, néhány nappal később ugyanezt tette a Lengyel Köztársaság nemzetgyűlése is.

„Polak, Węgier, dwa bratanki
I do szabli, i do szklanki.”

„Lengyel-magyar két jó barát
Együtt harcol s issza borát.”

Szerdán ötödik alkalommal rendezik meg a Lengyel-Magyar Barátság Napját. Az ünnepnap arról emlékezik meg, hogy 2006. március 24-én Sólyom László magyar és Lech Kaczynski lengyel államfő felavatta Győrben a lengyel–magyar barátság első köztéri emlékművét, Tóth Dávid szobrászművész alkotását. A szoborkompozíció két egymásba fonódó tölgyfa képében jeleníti meg a két baráti nemzetet. A szoboravató elnöki találkozó alkalmából adták ki a győri nyilatkozatot, és ezzel párhuzamosan tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.

Az idei emléknap tiszteletére kedden Barátság Expresszt indítottak a legnagyobb magyar civil szervezetek, a CÖF, a KÉSZ, a Rákóczi Szövetség, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Munkástanácsok, a Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetsége, valamint a Pilsudski Történelmi Társaság a budapesti Keleti pályaudvarról Poznanba. A célállomáson március 23-án a két ország köztársasági elnöke tart ünnepi plenáris ülést.

A vonaton ötszázan utaznak, köztük Anna Derbin, a Lengyel Köztársaság budapesti konzulja, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Munkástanácsok és a Rákóczi Szövetség képviselői. A Lengyel-Magyar Barátság Expressz fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, védnökei Martonyi János külügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Szászfalvi László államtitkár és Roman Kowalski lengyel nagykövet. A Keleti pályaudvarról induló vonat kedd délelőtt tíz órakor érkezett Győrbe, ahol a Barátság-emlékműnél és a Lech Kaczynski, Szmolenszk emlékkőnél tartanak megemlékezést. Az ünnepségen beszédet mondott Somogyi Tivadar alpolgármester és Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

A vonat várhatóan szerdán késő este érkezik Poznanba, ahol a küldöttség megkoszorúzza a magyar és a lengyel 1956 két gyermekhősének, Mansfeld Péternek és Romek Strzalkowskinak az emléktábláját.

A lengyel – magyar kapcsolatok évezredes múltra tekintenek vissza. Már az Árpád-korban dinasztikus, családi kötelékek fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházakat, de szinte az egész történelmi érintkezésről elmondható, hogy az uralkodók egymásnál találtak menedéket és egymástól kértek segítséget, ha az szükséges volt.

Géza fejedelem második feleségével Adelajdával, aki Ziemomysl fejedelem lánya volt megkezdődtek a szorosabb családi és uralkodói kötelékek. Szent László királyunk, aki Lengyelországban született és egyes források szerint anyanyelve is lengyel volt, a magyarországi lengyelség védőszentjévé vált. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a XIV. században az Anjou Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet.

A Szent Liga létrejöttével, amikor III. Sobieski János lengyel király szövetségre lépett a Habsburgokkal sikerült kiűznünk a törököt. Majd a Habsburg-uralom alá került Magyarország kuruc lázadói találhattak ismét menedéket Lengyelországban. 1701-ben II. Rákóczi Ferenc megszökött a bécsújhelyi börtönből és Krakkóban, valamint Varsóban élt Bercsényi Miklóssal együtt.

A lengyel és magyar nemzet történetének egyik igen fényes időszaka az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc, melyben Bem József és Henryk Dembiński tábornokkal az élen több ezer lengyel tiszt és közkatona vett részt. 1849. május 6-án megalakult a Lengyel légió Wysoczki vezetésével és segédkezett visszavenni Budát.

Amikor 1939-ben a hitleri Németország és a Szovjetunió megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. A menedéket kérő lengyel katonák honvédségi ellátást, sőt még zsoldkiegészítést is kaptak. Nyilvántartásba vették őket, ellátták igazolványokkal, ami jogi védelmet is jelentett számukra. Ezt a gondozást az akkori belügyminisztériumban id. dr. Antall József (1896-1974) irányította.

1945 után is tovább folytatódott a kölcsönös szolidaritás. A szovjet mintájú diktatúrákkal szembeforduló két társadalom élénken reagált a másik országban lezajló eseményekre. Az 1956. október 23-i tüntetés a lengyelek melletti rokonszenv kinyilvánítás jegyében szerveződött. A lengyelek is hasonlóképpen reagáltak a magyar eseményekre: vért adtak a magyar sérülteknek, gyógyszer és élelmiszerszállítmányokat indítottak Budapestre.

Kapcsolataink történetében érdekes, hogy a két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és Magyarország után az év második felében Varsó veszi majd át az EU soros elnökségét.

(kormany.hu)