Az önkéntes munka külföldi lehetőségeiről, az országmárkánk és a soros elnökség összefüggéseiről, valamint a fiatalok hazai és külföldi elhelyezkedési lehetőségeiről folytak a beszélgetések az Európa Sátorban a VOLT Fesztivál harmadik napján Sopronban.
Önkéntesség külföldön
A nap első kerekasztal-beszélgetésén Somlai Kata, az Útilapu Hálózat elnöke, az Artemisszió képviseletében Papp Zsuzsa, valamint Reicher Péter, a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány (HVSF) kuratóriumi elnöke mutatták be szervezeteik munkáját, személyes beszámolóikon keresztül pedig bepillantást nyerhettünk a különböző külföldi önkéntességi programokba. Mindhárman egyetértettek abban, hogy Magyarországon még kevéssé elterjedt az angolszász országokban népszerű „gap year”, amelynek keretében a karrier előtt álló fiatalok egy évet adnak az életükből, hogy távoli országokban önkénteskedjenek. Pedig mind Papp Zsuzsa, aki az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretében Venezuelában önkénteskedett, mind Somlai Kata, aki oroszországi és nepáli élményeiről számolt be, megerősítették, hogy ez a tapasztalat személyes kompetenciáikat, türelmüket, toleranciájukat, problémamegoldó képességüket és nyelvtudásukat egyaránt fejlesztette. Csak biztatni tudták a jelenlévőket, hogy legyenek bátrak, és a szokatlan, esetenként akár problémás helyzetek ellenére is keljenek útra! A beszélgetés során megtudhattuk azt is, hogy az Útilapu Hálózatán keresztül akár egy telefonhívással jelentkezhetünk a rövidebb, pár hetes önkéntességi táborokba, míg a HVSF kínálta programokra az interneten elérhető kérdőív segítségével pályázhatunk például Azerbajdzsánba, Indiába vagy Ghánába.
Országmárka és EU-elnökség
Az elmúlt fél év soros elnökségének eredményeiről Ablonczy Bálint kérdezte Prőhle Gergelyt, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát és Szűcs Tamást, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének igazgatóját. Bár az EU-elnökség szerepe a legfelsőbb szinteken megváltozott Lisszabon óta, nemzetközi elismerést kivívni nagy feladat. Ezért különösen fontos Németország és az Egyesült Államok szakmai elismerése, főleg, hogy korábbi tapasztalatok nélkül, és kormányváltás után vettük át a Tanács elnöki címét. Szűcs Tamás elmondta, hogy az EU népszerűsítése nehéz feladat, amellyel minden intézménynek meg kell küzdenie, ezért már az is nagy eredménynek számít, hogy az elmúlt hat hónap alatt megduplázódott azoknak a száma, akik hallottak a soros elnökségről. Prőhle Gergely hozzáfűzte még, hogy „ideológiai szósz” helyett az elnökség gyakorlati, szakmai eredményeit szeretnék kommunikálni, hiszen az európai identitás megteremtésének, mélyítésének alapja lehet a jól működő rendszer is.
Tanulás és elhelyezkedés itthon és külföldön
Gede Barbara az Európai Bizottság, Kurucz Katalin a Tempus Közalapítvány és Márton Balázs, a Fiatal Európa Szerkesztőség képviselője a külföldi tanulás és szakmai gyakorlatszerzés lehetőségeiről beszélgettek, különös tekintettel az Erasmusra, amely a legnépszerűbb külföldi tanulmányi ösztöndíj ma Magyarországon. Kurucz Katalin elmondta, hogy az évente 2,5 milliárd forint költségvetésű program, amely jövőre ünnepli 25. születésnapját 2013-ig működik majd a jelenlegi formában, bár az Európai Bizottság feltehetőleg továbbra is támogatja a fiatalok mobilitását. Gede Barbarával egyetemben elmondták, hogy az Erasmus jelentősége nem merül ki a külföldi egyetemi tapasztalat és nyelvtudás megszerzésében, hiszen fontos lépcsőt jelent a fiatalok felnőtté válásának, önállósodásának útján. Ráadásul ma már az Erasmus keretében nemcsak tanulásra, hanem szakmai gyakorlatra is van lehetőségük a diákoknak, és az uniós intézmények is kínálnak különböző ösztöndíj lehetőségeket, amelynek keretében a fiatalok néhány hónapig kipróbálhatják, milyen eurokratának lenni. Erről mesélt Márton Balázs, aki az Európai Parlamentben tölthetett el egy hónapot, míg Gede Barbara a Bizottság munkájába kóstolhatott bele.
(kormany.hu)
