A héten ismét több napon keresztül ülésezik az Országgyűlés. A képviselők többek között döntenek majd a költségvetésről, a nemzetiségek jogairól szóló törvényről és több sarkalatos javaslatról is.

Az Országgyűlés kedd hajnalban elfogadta a 2012. évi költségvetést, amelyen még a hétfői ülésnapon is változtattak a képviselők a kormány kezdeményezésére. A büdzsé előző heti átírása után a végleges fő számok csak a határozathozatal előtti órákban alakultak ki, a parlament így 576,2 milliárd forintban állapította meg az ország jövő évi hiányát, míg a bevételi főösszeget 14.340,9 milliárd forintban, a kiadási főösszeget pedig 14.917,1 milliárd forintban határozta meg.

A képviselők 255 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek Magyarország új központi költségvetéséről. A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül kizárólag a független Pősze Lajos támogatta, míg a hajnali 4 óra 15 perckor sorra kerülő szavazást kiváró szocialista, jobbikos és LMP-s politikusok ellene voksoltak. A Ház kérte a jogszabály sürgős kihirdetését.

A költségvetési törvény 2012-re 4,2 százalékos éves inflációval számol, a hiány pedig GDP-arányosan a költségvetés újratervezése után is 2,5 százalék maradt, annak ellenére, hogy a kormány jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslése – a hétfőn beadott módosítások alapján - 0,5 százalékra mérséklődött. A kabinet 299,4 forintos euró árfolyammal számolta át a büdzsét.

32 milliárd forintot kap a főváros a BKV finanszírozására

Harminckét milliárd forintot kap az államtól Budapest a BKV finanszírozására a helyi közösségi közlekedés támogatására szánt összegből, miután a képviselők kedd hajnalban a jövő évi költségvetés elfogadásakor megszavazták az erről szóló módosító javaslatot.

A hétfőn a zárószavazás előtt érkezett előterjesztés szerint a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatásának összegét az eddigi 35 milliárd forintról 3 milliárd forintra csökkentik, és az így felszabaduló 32,2 milliárd forintot a fővárosi helyi közösségi közlekedés támogatására fordítják.

A fővárosi önkormányzat a támogatást azt követően kaphatja meg, ha a közgyűlés a fővárosi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságát biztosító koncepciót megalkotta, és azt - a kormány egyetértését követően - elfogadta. A támogatás nem haladhatja meg a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.

Minden iskola állami fenntartású lesz

Elfogadták az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány, korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke.

Jövő februárban és júliusban is emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója
A korábban tervezettnél nagyobb mértékben, ráadásul május és november helyett már jövő februárban és júliusban nő a dohánytermékek jövedéki adója. A kormány húszmilliárd forint többletbevételt vár ettől.

A most elfogadott változtatás szerint a cigarettát ezer darabonként 11.500 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 30 százalékának megfelelő jövedéki adó terheli februártól. Júliusban pedig újabb emelés következik: ekkor a cigaretta jövedéki adója 11.900 forintra, illetve a kiskereskedelmi ár 31 százalékára nő.

Átalakul a rokkantellátás rendszere

Elfogadta az Országgyűlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amely rögzíti, hogy január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg. A Ház 253 igen szavazattal, 67 nem ellenében fogadta el Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter javaslatát.

A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű.

Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését.
A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki.

A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik.

A népszámlálási adatokhoz kötötték a nemzetiségi választást
Az Országgyűlés új jogszabályt alkotott a nemzetiségekről, ami alapján 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a népszámlálásai adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Ház 294 igen szavazattal, 58 ellenében fogadta el a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusait, míg a fennmaradó részeket 291 igen voks és 57 elutasító szavazat mellett hagyta jóvá.

Az új jogszabályban a nemzetiségi választás további feltételéül szabják, hogy a teleülésen legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, amelyet 2014-től nyilvánossá tesznek, majd folyamatosan frissítik. Fontos változást jelent még, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséghez jutottak a települési önkormányzatoknál, a települési önkormányzat pedig nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.

Állami kézbe kerül tizenkét esztergomi intézmény

Állami kézbe kerül tizenkét esztergomi intézmény - köztük általános és középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - az Országgyűlés döntése értelmében. A fideszes Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit erről szóló indítványának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 257 igen, 52 nem és 43 tartózkodó szavazat mellett, míg további passzusait 254 igen, 54 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A kormánypárti politikusok azzal indokolták az esztergomi intézmények átvételét, hogy a város önkormányzata nem rendelkezik megfelelő forrással azok működtetéséhez. Álláspontjuk szerint a kialakult helyzet mára már a feladatellátást veszélyezteti, akadályozza és hátrányosan érinti az ellátottak, a diákok érdekeit.

Újraszabályozták az állam és az önkormányzatok viszonyát

Hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást. A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg. A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.

Felmentést kapnak egyes közintézmények az energiaszolgáltatás kikapcsolása alól

Az Országgyűlés döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól.

A képviselők 294 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek az erről szóló fideszes javaslat elfogadásáról. A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.

A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki. A  közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért egyszerű kezesként felel.

A törvénymódosítás szerint a moratórium nem érinti a szolgáltatónak azt a jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesítse.

Átalakították a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók érdekképviseletét

Az Országgyűlés késő este elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott.

A képviselők 253 igen szavazattal, 93 nem ellenében döntöttek a rendvédelmi, illetve 290 igen és 45 nem voks mellett döntöttek a honvédelmi tárgyú jogszabályok módosításáról.

A rendvédelmi kar a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete lesz, kötelező tagsággal. Az új köztestület feladatai közé tartozik például a foglalkozással kapcsolatos érdekképviselet, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárások lefolytatása, véleményalkotás a szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, tagnyilvántartás vezetése.

Létrejön a közszolgálat kamarája

Létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. Az ezt megteremtő közszolgálati tisztviselői törvényt keddre virradó éjszaka 245 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a Ház. A törvény a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, valamint az ügykezelők közszolgálati jogviszonyára is kiterjed.

A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni; emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállását is az új törvény szabályozza.

Megszűnik a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés

Elfogadta a parlament hétfőn azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül.

A javaslat szerint - amellyel a többi között az egykulcsos személyi jövedelemadót is rögzítő, a pénzügyi stabilitásról szóló kormányzati előterjesztés egészült ki - a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. A jogszabály egészéről várhatóan pénteken dönt az Országgyűlés.

Törvény rendelkezhet az utcán vagy szórakozóhelyen éjszakázó gyerekek felügyeletéről

Az Országgyűlés többsége támogatta, hogy a családvédelmi törvényben rögzítsék: a szülők kötelessége - külön jogszabályban foglaltak szerint - gondoskodni kiskorú gyermekük felügyeletéről, ha az éjszaka közterületen vagy szórakozóhelyen tartózkodik.

Ennek kimondását a parlament ifjúsági bizottsága javasolta, arra hivatkozva, hogy a közterületen, illetve szórakozóhelyen éjszaka felügyelet nélkül eltöltött időben "számos gyermek válik bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé".

A családvédelmi törvényről várhatóan következő ülésén dönt a parlament.

Ezer ajánlószelvény kell majd a jelöltséghez

Ezer ajánlószelvényt kell majd összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni képviselőjelölt lehessen a parlamenti választáson.

Nem támogatták viszont a képviselők azokat a módosító indítványokat, amelyek lehetővé tették volna, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak a határon túli magyarok. Így - ahogyan azt eredetileg is javasolta a kormányoldal - csak egy szavazatuk lesz a határon túl élő magyar állampolgároknak a 2014-es parlamenti választáson.

A képviselők - név szerinti szavazással - elutasították az LMP és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azon javaslatát is, amellyel terveik szerint megduplázták volna a női képviselők arányát a parlamentben.

(MTI, kormany.hu összeállítás)