15:00-kor megkezdődött a március 15-ei központi ünnepség a Kossuth téren. Az eseményen felszólalt Szájer József, európai parlamenti képviselő is, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta: támadjanak bár bennünket és akarjanak lebeszélni, hogy a saját utunkat járjuk, mi magyarok soha nem adhatjuk fel.

Szájer József köszöntőjében leszögezte: Magyarország a szabadság hazája, hiszen - mint mondta - nálunk százhatvannégy éve úgy szokás, hogy szabadságunkat és függetlenségünket kokárdával ünnepeljük. Emlékeztetett, a nemzeti színeinkben a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld pedig a remény jelképei, melyek egyben kifejezik a nemzet törekvéseit is.

Felidézte, hogy 1848-ban erőink egyesítésével és eszméink melletti kiállással visszatérhettünk Európa főutcájába. A szolgalelkűség helyett mi is reménykedhettünk a szabadságban.

Szájer József arról is beszélt, hogy a mi szokásaink egyetlen európai nemzetnél sem alávalóbbak, hiszen, ha nagyságban nem is, méltóságban egyenrangúak vagyunk más szabad országokkal. A márciusi ifjak meg voltak győződve róla, hogy a magyarságnak van feladata, de egyben jussa is.

Mint mondta, 1848-ban a forradalmáraink nem sodródtak, hanem maguk jelölték ki az irányt. Akkor is sokan próbáltak lebeszélni erről minket, ahogyan most is. De márciusi elődeink bátrak voltak - szögezte le, hozzátéve, hogy ma is hatalmas bátorság kell a megújuláshoz, a változáshoz.

A politikus beszédében kitért arra is: mára bebizonyosodott, hogy a régi út nem vezet sehova. Ennek kapcsán aláhúzta: Magyarország elindult a maga útján, hiszen a magyarok belátták: csak így juthatnak előbbre. Hiszen - mint fogalmazott - nem nyugodtunk bele abba, hogy hazánkban az boldogult, aki ügyeskedett, hogy a magyarok nem mertek gyermeket vállalni és az állam nem a polgárai mellett állt. Ezért elkezdtük az ország gyökeres megújítását - szögezte le.

Emlékeztetett, hogy a munkát az alapoknál kezdték: elfogadták az új alkotmányt, az Alaptörvényt. Ez a dokumentum újra létrehozza a kötelekét a szétszakadt magyarok között, biztosítékot ad a jövő nemzedékei eladósítása ellen, védi az emberi és szabadságjogokat, elítéli a megkülönböztetést és a kettős mércét. Ezek mellett kiáll a kisebbségek és fogyatékkal élők jogai mellett, mert - ahogy Szájer József fogalmazott - „ez egy igazi magyar és európai alkotmány”.

A politikus az eredmények között sorolta, hogy immár büntethetőek a kommunizmus bűnei, ezzel pedig megállapították a magyar kommunista és utódpártok felelősségét. Az elmúlt két év változásai azonban - hívta fel a figyelmet - nagy ellenállást is kiváltottak. Az előző rendszer kivételezettjei lassan elveszítik előnyüket és - mivel a magyaroktól nem számíthattak támogatásra - külföldön szították az indulatokat hazánk ellen, hazug módon.

2012 megújuló Magyarországán azonban mindenki szabadon gyakorolhatja a jogait - szögezte le a politikus, hozzátéve, hogy ezek a jogok mindennél fontosabbak a demokráciában.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem Európa támad minket, hanem a spekulánsok, ezért ne adjuk fel hitünket az egységes, nemes, európai eszmében. Nyomatékosította, hogy joggal vagyunk büszkék szabadságunkra, alkotmányos jogainkra, hiszen szabadág ügyében gyakran mi magunk mutattunk utat másoknak. Ezért nem szabad, hogy az Európáról való gondolkodásunkat a folyó viták határozzák meg. A politikus ennek kapcsán leszögezte azt is, hogy nem Európával van bajunk, hanem a méltánytalansággal, a kettős mércével és a butasággal.

Szájer József beszéde végén köszönetet mondott a közös történelmünk miatt mellettünk kiálló barátainknak is, s a következő szavakkal zárva gondolatait: „legyen béke, szabadság és egyetértés!”

(kormany.hu)