Azért van szükség új alaptörvényre, mert az emberek hite az elmúlt évek eseményeinek hatására megrendült az alkotmányosságban – jelentette ki Navracsics Tibor egy, az új alkotmány kidolgozásáról szóló pénteki konferencián.

A jelenlegi Országgyűlés többsége kinyilvánította, hogy az 1989-ben elfogadott ideiglenes alkotmány helyett végleges alkotmányt kíván elfogadni. Az alkotmány az állam alaptörvénye, elfogadása nagyon nagy felelősséget ró a jogalkotókra – hangsúlyozta nyitóbeszédében Pálinkás József, az MTA elnöke.

Ennek a mai – külföldi és hazai tudósok, szakemberek, politikusok részvételével megtartott - vitának az a célja, hogy a lehető legszélesebb konszenzuson alapuló alkotmány kerüljön elfogadásra – mutatott rá az akadémikus.

Példa nélküli társadalmi egyeztetéssel készül az új alkotmány

A most készülő alkotmány az első demokratikus, kartális alkotmánya Magyarországnak – kezdte beszédét Szájer József, hozzátéve: ebben a meghatározásban minden szó fontos, mert az 1949-es alaptörvény ugyan kartális alkotmánya volt hazánknak, de ezt az alkotmányt egy diktatúra megszületésének évében fogadták el. A mostani Alkotmányunk száma és címe is ehhez az időszakhoz kötődik. Magyarország az egyetlen ország a térségben – tette hozzá a Fidesz EP képviselője -, mely a mai napig nem fogadott el új alaptörvényt, hanem beérte a régivel.

Az alkotmány egy nemzetet, egy nemzetközösséget is meghatározó dokumentum, ezt a feladatot azonban a jelenlegi Alkotmányunk nem látja el, hiszen az alaptörvényünk azzal kezdődik, hogy kinyilvánítja magáról önnön ideiglenességét – fogalmazott Szájer József.

Fontos megvizsgálni – mutatott rá a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke -, hogy milyen alkotmány születhet meg 2011-ben Magyarországon, hiszen ez nem olyan lesz, mint amit 1990-ben fogadott volna el az akkori országgyűlés, ugyanis a mai élet problémáinak kell megjelennie benne. Egy modern alkotmány nem hagyhat figyelmen kívül olyan alapvető kérdéseket, mint az emberi jogok ügye, a jövő nemzedékek védelme vagy a klímaváltozás – húzta alá a képviselő.

Az alkotmány előkészítése nem csupán a tudósok, jogászok és politikusok feladata. Magyarországon ugyanis egy minden eddiginél nagyobb társadalmi egyeztetés vette kezdetét az új alkotmánnyal kapcsolatban. A kormány előzetesen, még az alaptörvény elfogadása előtt kikéri az állampolgárok véleményét az alkotmány által szabályozandó 12 alapvető kérdésben. Az országgyűlési képviselők pedig ezen kérdésekre adott válaszok ismeretében hozhatják majd meg döntésüket az alkotmánnyal kapcsolatban – ismertette a politikus a Nemzeti Konzultáció jelentőségét.

Az új alkotmány tehát egy nemzeti vállalkozás – hangsúlyozta Szájer József -, s ezzel a minden eddiginél szélesebb társadalmi egyeztetéssel szeretne Magyarország példát mutatni azon nemzetek számára, akik ezután tervezik új alkotmányuk elfogadását.

Az alkotmányozás célja visszaállítani a jogállamiságba vetett bizalmat

A kormány a hagyományos módon nem vesz részt az alkotmányozásban, így az alkotmánytervezetet az országgyűlésnek kell majd megalkotnia. Ez nem azt jelenti, hogy a kormánynak nem kell valamilyen módon viszonyulnia az alkotmánytervezethez, de a kormányzat által egy korábban elfogadott rendelet az országgyűlési frakciókat kéri fel az alkotmánytervezet kialakítására és benyújtására – jelentette ki Navracsics Tibor a konferencián elhangzott beszédében.

Szájer József az 1989-es alkotmány átmeneti jellegével okolta meg azt, hogy miért kell elfogadni az új alkotmányt, Navracsics Tibor azonban hozzátette: ő az alkotmányosságba vetett hit megrendülésével indokolta az új alapdokumentum szükségességét. Az elmúlt négy évben két alkalommal is olyan események történtek – emlékeztetett a miniszter – melyek miatt megrendült az emberek alkotmányosságba vetett hite. Az egyik ilyen eseményként az 2006 őszi történéseket említette meg, ahol bár történtek jogsértések – utalt a rendőri túlkapásokra a miniszter-, a magyar embereket azonban leginkább az döbbentette meg, hogy az akkori kormány megsértette az alkotmányosságot. Így ezen események után, 2006 őszétől az új alkotmány elfogadásának fontossága állandóan a belpolitikai viták középpontjában szerepelt.

Navracsics Tibor hozzátette: a másik ilyen alkotmányosságba vetett bizalom megrendülését előidéző tény az államadóság elmúlt 8 évben bekövetkezett óriási növekedése volt. Ez azt az érzetet keltette a közvéleményben, hogy a hatalmon lévő erő bármit megtehet, nincs olyan alkotmányos korlát, amely megálljt parancsolna számukra.

Mindezek miatt már a Fidesz választási kampányában is az szerepelt – emlékeztette hallgatóságát a közigazgatási és igazságügyi miniszter –, hogy ha az emberek elegendő felhatalmazást adnak, akkor megpróbálják visszaadni a jogállamiságba és az alkotmányosságba vetett bizalmat.

Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke, a konferencia záróbeszédében az új alkotmánnyal kapcsolatban kifejezte reményét, hogy az helyreállítja az Ab teljes, minden jogszabályra kiterjedő felülvizsgálati jogkörét, amely a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka. A testület elnöke e mellett, a nemzetközi szerződések előzetes normakontrolljának kötelezővé tételét is megfontolásra javasolja az alkotmányozóknak.

(kormany.hu)