Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. Országgyűlési bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációját, valamint a vörösiszap-katasztrófa felelőseinek meghatározásába is belekezdett a parlament.

A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.

Egyházként működhet tovább a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet (a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség).

A lista egyetlen ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága február elején javasolt: a testület a muszlim vallási közösségek közül kizárólag a Magyar Iszlám Közösség elismerését indítványozta, a fideszes Demeter Zoltán viszont jelezte, hogy az a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen nemrég kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezetben jelenik meg, így - a képviselő módosító indítványának elfogadásával - a lajstromban is ez szerepel.

A vallásügyi bizottság előzőleg a kérelmezők tevékenységével, tanításával és múltjával összefüggő feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte. Az akadémia azonban nem nyilvánított véleményt, mondván, a vizsgálat nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség.

A parlament - szintén a szakbizottság előterjesztésére - egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van a többi között az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.

A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus - Lanczendorfer Erzsébet és Varga László - tartózkodott.

A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal 14 egyházat ismertek el, rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.

A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges változásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban.

A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt. Ezzel a Ház, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el.

Azok a vallási közösségek, amelyek kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítették el egyházi státuszukat, arról a parlament február végéig dönthetett. Az újbóli nyilvántartásba vételüket nem kezdeményező vallási közösségek egyesületként működhetnek, de nekik március 1-jéig regisztrációs kötelezettséget írtak elő, ellenkező esetben jogutód nélkül megszűnnek.

A törvény alapján a parlament vallásügyi bizottsága terjeszt elő javaslatot a Háznak az egyházi elismerésről szóló kérelmek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az egyházzá nyilvánítás feltételei között az szerepel, hogy a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végezzen, tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa legyen, tevékenysége ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában Magyarországon.

Országgyűlési bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport privatizációját

Országgyűlési bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációját, valamint a nemzeti légitársaság visszaállamosítását.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az erről szóló előterjesztésének expozéjában hétfőn a parlamentben elmondta, több kérdésre is választ szeretnének kapni, így arra is, hogy miért fizettek ki 25 milliárd forintot a Malév visszaállamosításakor, mi az oka, hogy Oszkó Péter később az uniónál versenyjogi eljárást kezdeményező WizzAir igazgatóságának tagja lett.

A Malévvel kapcsolatban Budai Gyula elmondta, először 2004-ben akarták privatizálni a vállalatot, de a három kísérletből egyik sem sikerült, majd 2006-ban négy pályázó közül a Borisz Abramovics-hoz köthető AirBridge Zrt-nek adták el a céget, amely 200 milliós tőkével akarta a Malév akkor 70 milliárdos adósságát kezelni. Erre a Vnyesekonombankkal (VEB) kötött viszontgarancia szerződést, így a bank finanszírozta a tartozásokat, ebben a formában az AirBridge 112 millió eurós hitelt nyújtott.

Az AirBridge olyan szerződést kötött a bankkal, hogy ha nem tudja finanszíroznia a céget, akkor a VEB tulajdonrészt szerez az Airbridge-ben és így a Malévban is, ez 2008-ban be is következett, de a bank nem akarta működtetni légitársaságot. Így a Budai Gyula szerint korábban sikeresnek mondott privatizáció után 2,5 évvel a Malév újra a működésképtelenség közelébe került, újabb állami támogatásokra szorult, majd 2010 februárjában 25 milliárdért visszavásárolták a Malév részvényeinek 95 százalékát. A VEB 5 százalékot tartott meg, de a stratégiai döntésekben vétójoga volt - mondta Budai Gyula hozzátéve: emiatt a légitársaság működésképtelensége előre kódolt volt.

Eközben megjelentek azok a cégek, amelyek meg akarták szerezni a Malév piacát, ezért 2010-ben a Váradi József volt Malév-vezérigazgató által vezetett WizzAir versenyjogi eljárást kezdeményezett az uniónál, amiről egyértelműen tudni lehetett, hogy milyen döntést hoz. Január 9-én a bizottság törvénytelennek minősítette a 2007 és 2010 közötti állami juttatásokat és a 100 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a Malévet, ez Budai Gyula szerint meghatározta a Malév sorsát.

Budai Gyula szerint a légiközlekedési vállalat privatizációja szorosan összefügg a Budapest Airport magánosításával, a két folyamat egyszerre indult el, ezért a BA privatizációját is vizsgálnák. A fő kérdés, hogy az akkori ÁPV Zrt. miért döntött úgy, hogy hitelből finanszírozott Hochtief cégcsoport lesz a nyertes a magántőkével rendelkező angol befektetővel szemben, és miért állapodtak meg abban, hogy ha nem érnek el bizonyos utasszámot évente, akkor beruházásokat el lehet halasztani. Mint azt Budai Gyula elmondta, 2010 év végéig 260 millió eurós beruházást kellett volna végrehajtani, de 2011-ig 82 millió euró az utas számok miatt nem valósult meg.

A vörösiszap-katasztrófa felelőseinek meghatározásába kezd a parlament

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi tárgyalni a 2010-ben történt kolontári vörösiszap-katasztrófa felelőseit kereső országgyűlési vizsgálóbizottság jelentését.

A Ház ülése reggel a hungarikumtörvény általános vitájának folytatásával kezdődik, amelyben egy héttel ezelőtt a vidékfejlesztési miniszter, illetve a frakciók vezérszónokai mondhatták el véleményüket. Az indítvány értelmében a hungarikumok köréről egy 13 tagú bizottság döntene, az így kiválasztott termékek és szolgáltatások ezt követően hungarikum védjegy viselésére válnának jogosulttá.

A képviselők ezt követően kezdhetik tárgyalni a vörösiszap-katasztrófa felelőseit kereső bizottság jelentését, amely szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett ipari katasztrófáért döntően a Mal Zrt. a felelős, a vizsgálat alatt megismert tények ugyanis arra utalnak, hogy a társaság igazgatósága és menedzsmentje gondatlanul járt el az üzem és az iszaptározó üzemeltetése során.

Az ülésnap hátralévő részében a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010-es tapasztalatairól szólóbeszámolója kerül terítékre, majd a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénymódosító javaslat általános vitáját tartják meg.

A képviselők utolsó napirendi pontként az új hulladéktörvényről szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat értékelhetik az előterjesztés részletes vitájában.

(MTI)