A kormány számára kiemelten fontos partner a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a magyar gazdaság kulcsszereplőjeként tekint rá, ezért minden esetben fontos a véleménye - hangsúlyozta Giró-Szász András kormányszóvivő azután, hogy a kabinet szerdai ülésén az MKIK-val korábban kötött három megállapodás teljesüléséről, a jövőbeni tervekről tárgyalt.
Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy a kormánnyal kötött megállapodások egyebek között makrogazdasági kérdéseket, a magyar gazdaság versenyképességét, a kormány és a gazdaság közötti párbeszéd helyreállítását érintették.
A kamara elnöke szerint a magyar gazdaság alapvetően jó pályán mozog, a gazdaság fundamentumai egyre erősebbek, Magyarország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, az alrendszerek átalakítása pedig halad.
Parragh László kifejtette, hogy a kormány és a kamara közötti együttműködés révén eredményes a kereskedelemfejlesztés a keleti nyitás politikával, a kereskedőházak létrehozásával, a külgazdasági hálózat modernizálásával.
Egyetértenek azzal, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv segít megőrizni a foglalkoztatást - jelentette ki Parragh László. Hozzátette: méréseik szerint nőtt a foglalkoztatás, és ez várhatóan fenntartható is lesz.
Az MKIK elnöke elmondta: tárgyaltak a kis- és középvállalkozások finanszírozásának fejlesztéséről, a Széchenyi Kártya Program továbbviteléről, illetve beszéltek a kutatás-fejlesztésről, innovációról, az uniós források következő fejlesztési időszakban való felhasználásáról.
Kérdésre elmondta, hogy szerintük Magyarország olyan helyzetben van, amikor hosszú távú gazdaságpolitikában gondolkodhat. A kormány figyelmét arra hívták fel, hogy a világban technológiaváltás van, és meg kell vizsgálni, Magyarország hogyan tudna bekapcsolódni ebbe, az oktatását, kutatás-fejlesztését, infrastruktúrafejlesztését, szabályozását hogyan tudná ilyen irányba fordítani - hangsúlyozta Parragh László.
A Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta szerdai ülésén a kormány - mondta Giró-Szász András.
A kormányszóvivő kifejtette: a jelentéssel összefüggésben több kérdés is megfogalmazódott, így például az egyházi felsőoktatásról, a duális képzési rendszer lehetőségeiről a felsőoktatásban, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való továbblépés lehetőségeiről, és arról, hogyan lehet a legjobb egyetemek közé bekerülni.
A kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.
Klinghammer István egy más témában tartott sajtótájékoztatón vasárnap Budapesten azt mondta: szerdán tárgyalja a felsőoktatási stratégiát a kormány. A felsőoktatási államtitkár kérdésre kiemelte: amit a kereskedelmi és az iparkamara kért, az benne van a stratégiában. Jelezte: elkészítették a kapcsolódó szükséges törvénymódosításokat és a felsőoktatási finanszírozásról szóló kormányrendelet-tervezetet is.
A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem támogatta. Parragh László, az MKIK elnöke akkor úgy fogalmazott: az sok ponton jó irányba mutat, de összességében nem fogadják el. Az elnök a munkaerő-piaci igények megfogalmazását hiányolta az anyagból, és fontosnak tartotta a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek - szerinte - nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában.
A szeptemberben elfogadott stratégia egyebek között a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák besorolását tartalmazza. A dokumentum mindezek mellett kitér az új finanszírozási alapelvekre, tartalmazza a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken. A működtetéssel kapcsolatos feladatokat a kancellárok veszik majd át, ezáltal az akadémiai vezetést tehermentesítenék az intézményekben.
(MTI/kormany.hu)
