A kormány benyújtotta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek pénteken, és kérte a javaslat sürgős tárgyalását is.
Az új szabályozás biztosítja, hogy az Európai Unió szabályrendszerének keretei között a nemzeti sajátosságoknak és lehetőségeknek legnagyobb mértékben megfelelő szabályozási, szervezeti, működési és finanszírozási modell kerüljön kialakításra.
Az új személyszállítási törvény megteremti annak szabályozási kereteit, hogy a személyszállítási szolgáltatások teljesítése során egyszerre érvényesüljön a közforrások hatékony hasznosulása, valamint a társadalom és a gazdaság által generált, reális mobilitási igények a lehetőségek szerinti legjobb kiszolgálása iránti igény.
A törvény a személyszállítási szolgáltatások szervezeti és működési kereteire vonatkozó szabályozást úgy módosítja, hogy az biztosítsa a közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos egységes intézményi és vagyonkezelési modell kialakítását, ezzel a szolgáltatókra vonatkozó állami vagyonpolitikai törekvések megvalósulását.
A helyi és a helyközi közlekedés összesen éves szinten mintegy 350-400 milliárd forint finanszírozási igényt és kötelezettséget jelent az államháztartás számára. Az új finanszírozási szabályokkal tervezhetővé válik a szolgáltatók, az államháztartás számára a közösségi közlekedés finanszírozási igénye, determinálva ezzel a fejlesztési lehetőségeket.
A törvény - az eddigi szabályozás hiányosságát pótolva - új megközelítésben foglalkozik a helyi személyszállítási közszolgáltatások finanszírozásával, és olyan új finanszírozási modellt rögzít, amely arányosabbá teszi a megyei jogú városok és az egyéb vidéki települések helyi közlekedésének támogatását.
A benyújtott javaslat nevesítetten foglalkozik az iskolabusszal, vagy közösségi busszal végzett személyszállítási szolgáltatásokkal, mint a személyszállítási közszolgáltatások rendszerébe integrálható szolgáltatásokkal, viszont a törvény hatálya nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállítási szolgáltatásra, függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől.
A javaslat rögzíti azt is, hogy a személyszállítási közszolgáltatás első sorban menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás keretében látható el, de bizonyos esetekben - például hétvégén, nem csúcsforgalmi időszakban - igényvezérelt, az az igények előzetes rögzítésén alapuló személyszállítási szolgáltatás keretében is ellátható.
Az uniós előírásoknak megfelelően a javaslatban szerepel a személyszállítási közszolgáltatás bevételekkel nem fedezett indokolt költségek számításának és megtérítésének szabályrendszere, továbbá megszűnteti a személyszállítási közszolgáltatások korábban hatósági árkörbe tartozását. A közösségi közlekedés díjképzésének új módszere az ellátási felelősök döntési hatáskörébe utalja az díjak és díjszabási feltételek kialakítását, amelyet a közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni.
A munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja. A javaslat szerint a munkáltatók a munkába járáshoz szükséges menetjegy, illetve bérlet árának 86 százalékát lennének kötelesek megtéríteni dolgozóiknak.
A javaslat kitér a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatásra. Megállapodás híján a közforgalmú közlekedésben a még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66 százaléka, az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50 százaléka.
(MTI)
