A megújulás egyetlen útja a mindennapi megtérés - mondta Pápai Lajos győri megyéspüspök szentbeszédében Budapesten, a Szent István bazilika előtti, zsúfolásig telt téren a hagyományos augusztus 20-ai szentmisén, azt hangsúlyozva, hogy vissza kell térnünk Szent István-i alapokhoz, amelyre újabb ezer évet lehet építeni.

Szent István is elsősorban saját példájával, azután törvényeivel, intézményeivel a keresztény hit sziklájára építette népe életét, és ez a hit lassan átjárta, megtisztította és megszentelte kultúránkat, hagyományainkat - mondta a püspök.

Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, büszkék lehetünk kultúránkra, hagyományainkra, hőseinkre és szentjeinkre, ezért kereszténységünknek a mai kultúrában is meg kell testesülnie, hogy jövőnk legyen – hangsúlyozta a püspök, azt hangoztatva, „keresztény és magyar jövőnk ebben a hazában csak az élet tisztelete révén lehetséges” - fogalmazott.

Pápai Lajos szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény hit az élet kultúráját hirdeti, az emberi élet utolérhetetlen méltóságát a fogantatásától a természetes haláláig. „Hirdeti a férfi és nő felbonthatatlan kapcsolatát a házasság szentségében, és a belőle fakadó család pótolhatatlan értékét” – mondta, hozzátéve, ezért a hívők felelőssége, hogy jó példával, akár áldozatokat is vállalva éljék meg és hirdessék ezeket az értékeket.

Nagy a felelősségük ebben azoknak, akik a tömegtájékoztatás szolgálatát végzik, míg az állam feladata az, hogy törvényekkel, hatékony támogatással segítse a családokat, a gyermekvállalás biztonságát, a nevelést és az oktatást, és családbarát környezetet teremtsen – hangsúlyozta a megyés püspök.

A püspök örömét fejezte ki, hogy a januárban hatályba lépő új alaptörvényben felismerhetők ezeknek az alapértékeknek a deklarálása és az, hogy végre – hosszú idő után – "valóban otthon érezhetjük magunkat keresztényként is a saját hazánkban”. Hozzáfűzte: „ugyanakkor kell, hogy legyen bátorságunk szembenézni valós problémáinkkal, nem ülhetünk nyugodtan puskaporos hordón, akár a népesség fogyását, akár szociális és etnikai problémáinkat tekintve”.

Szavai szerint sok év egyházellenes propagandája miatt a világban keresztényellenes üldözés folyik, terrortámadások vannak sok országban, míg Európában azt szeretnék elérni, hogy hitünk, vallásunk szoruljon vissza a sekrestyébe, mint a kommunista rendszer idején.

Pápai Lajos azt mondta: a megújulásnak egyetlen útja van: a mindennapi megtérés. Ezt szolgálja a püspöki kar által meghirdetett család éve, a rendszeres hitoktatás, foglalkozás a fiatalokkal, a családokkal, és annak tudatosítása, hogy rendszeres vasárnapi szentmise nélkül, a keresztség-bérmálás-házasság szentségeire való "hívő készület" nélkül nincs igazi keresztény élet és megújulás.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a szentbeszédet megelőző köszöntőjében azt mondta: az evangéliumnak a sziklára épített házról szóló példabeszéde mintha Szent István életművéről szólna. „Mert támadhatnak viharok a világban, megrázhatják hirtelen változások vagy mélyre ható válságok a gazdaságot vagy akár a kultúrát és a társadalmat is. De aki valódi értékekre építi az életét, az szilárdan áll az események sodrában” – fogalmazott az érsek.

Nem csupán számokról és pénzügyi mutatókról szól a népek és az emberiség élete, hanem az emberről, aki keresi a boldogságot, aki Isten képmása, és ezért feltétlen tiszteletet érdemel. Az emberről, akinek fejlődése, kibontakozása, oktatása, egészsége, méltó lakáskörülményei vagy biztonságos öregsége nem felesleges tehertételek, sőt inkább ezek az evilági közösség legfontosabb céljai - hangsúlyozta Erdő Péter.

A bazilika előtti, kordonokkal körbezárt téren tartott szentmisén - amelyre csak szigorú biztonsági intézkedések mellett lehetett bejutni - részt vett III. Senuda pátriárka, a kopt keresztény egyház feje, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Schmitt Pál köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Polt Péter legfőbb ügyész, Tarlós István Budapest főpolgármestere, Rogán Antal, a főváros V. kerületének polgármestere, Sólyom László volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök és a diplomáciai testület több tagja, így az orosz és az izraeli nagykövet.

A magyar katolikus egyház vezetői, papok, szerzetesek, illetve  közjogi méltóságok, kormánytagok, hívők kísérték az ünnepi szentmise utáni, a Szent István-bazilika körüli hagyományos körmeneten Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét.

A zsúfolásig megtelt téren lévő több száz ember tapssal köszöntötte az ereklyét, amikor azt a bazilika külön kápolnájából kihozták és a lépcsőn elhelyezték. A körmenet a Szent István tér-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi tér-Zrínyi utcán haladva tért vissza a bazilika előtti térre.

***

16:56

A szentmisét megelőzően, szombaton délután a Budai Várban ökumenikus szertartás keretében megáldották az új búzából készített kenyeret.

A kenyéráldást követően, délután négy óra körül díszes aratómenet indult a Bazilikához, hogy az ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megszentelje a mesterek kenyerét.

Az ünnepi szentmisét Erdő Péter és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közösen mutatják be a Szent István-bazilika előtti téren, a szentbeszédet idén a győri megyéspüspök, Pápai Lajos mondja az ünnepi szertartáson. Az eseményre meghívták mások mellett a közjogi méltóságokat, a kormány tagjait, illetve a diplomáciai testület tagjait.

A szertartás után kezdődik a Szent Jobb-körmenet, amely a Szent István tér-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi tér-Zrínyi utcán haladva tér vissza a bazilika előtti térre. A körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonulnak majd.

* * *

A Szent István-napi aratóünnep gyökerei Mária Terézia koráig nyúlnak vissza: az uralkodónő rendelte el, hogy minden év augusztus 20-án államalapító királyunkra emlékezzünk. Az ekkoriban a budai várhegyen tartott István-napokra messze földről sereglettek a látogatók, és díszes aratómulatsággal ünnepelték az új kenyér megszegését.

Ezeket a hagyományokat elevenítik fel minden év augusztus 20-án a Budai várban rendezett Mesterségek Ünnepén. A Népművészeti Egyesületek Szövetségével közös szervezésben tavaly került sor első ízben a vár lábánál tartott ökumenikus szertartásra, ahonnan díszes aratómenet indult a Bazilika elé.

(kormany.hu, MTI)