A 2010-es kifizetésekre vonatkozik a 98 százalékos különadó, miután az Országgyűlés új törvényt fogadott el hétfőn az Alkotmánybíróság május 6-i döntése után, mely megsemmisítette a törvény visszamenőleges hatályát.
A végkielégítési különadó bevezetése mellett azért döntött a kormánypárt, mert tarthatatlannak ítélte az a helyzetet, hogy többmilliós, több tízmilliós, esetenként pedig a százmilliós nagyságrendet is elérő végkielégítéseket tehettek zsebre korábbi állami vezetők.
Magyarországon az elmúlt években botrányok sorozata volt amiatt, hogy hatalmas végkielégítésekkel a zsebükben távoztak politikai bizalmasok, és a közintézmények, az állami és önkormányzati cégek egyfajta „kifizető helyként” működtek, miközben a magyar lakosság állandó megszorításokat szenvedett el.
Ezt az állapotot tavaly nyáron a kormánypárt javaslatára az Országgyűlés megszüntette, bevezette a végkielégítési különadót. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki közpénzből kapja fizetését, elbocsátása esetén legfeljebb 2 millió forintos végkielégítésre számíthat, az e feletti végkielégítés összegére 98%-os adót vet ki az állam. Majd egy 2010. decemberi módosítás után a 2005 óta kapott végkielégítésekre állami vezetők esetében 2 millió fölött, a közszféra munkavállalói esetében 3,5 millió forint felett 98%-os adót kellett fizetni.
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-i határozatában megsemmisítette a törvénynek azt a részét, amely szerint a különadót a 2005-től kezdődően visszamenőleg kell megfizetni. A 2010-es évben kifizetett jövedelmekre vonatkozó 98 százalékos adó lehetősége megmaradt, sőt az Alkotmány új közteherviselési szabályának köszönhetően kirívó esetben, visszaélés esetén egyedi eljárás keretében továbbra is öt évre visszamenőleg ki lehet vetni az adót.
A nagy társadalmi támogatottsággal meghozott intézkedést az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, így az Országgyűlés választás elé került, és úgy döntött, hogy nem engedi meg továbbra sem, hogy több tíz vagy százmilliós nagyságrendű közpénzekből fizetett végkielégítéseket vegyenek fel 2-3 éves jogviszony után állami alkalmazottak. Ezért a kormánypárti frakció törvénymódosítást kezdeményezett, melyet 2011. május 9-én el is fogadott az Országgyűlés, így 98 százalékos különadó sújtja a 2010. január 1-jén vagy azt követően a törvényben meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket.
Az adózásra kötelezettek körét is kibővítették a törvénymódosítás során, így mostantól kiterjed az országgyűlési képviselőkre, az európai parlamenti képviselőkre, a főpolgármester-helyettesekre és a megyei közgyűlési alelnökökre is a fizetési kötelezettség. Rájuk vonatkozóan, illetve az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében továbbra is a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, más foglalkoztatottak esetében az összeghatár 3,5 millió forint.
(kormany.hu)
